MEGKÉRDEZTÜK BÁLINT ANNAMÁRIÁT, AZ ERASMUS+ IFJÚSÁGI CSERÉK HELYI SZERVEZŐJÉT
- A legtöbb embernek, ha azt hallja, Erasmus, a főiskolások és egyetemisták cserediák programja jut eszébe. A programnak biztosan van több vetülete, beszéljen kérem erről.
Valóban, korábban csak az egyetemistáknak szóló csereprogramokat hívták Erasmus programnak, ezért van az, hogy sokan a felsőoktatási programokat azonosítják a megnevezéssel. 2014-től viszont az összes EU-s oktatási program az Erasmus+ program megnevezés alá került. Az Erasmus+ program az Európai Unió legnagyobb oktatási programja, az óvodai oktatástól az egyetemistákon át a felnőttekig minden korosztály számára kínál képzési-oktatási lehetőséget. Van olyan alprogram, ami oktatási intézmények együttműködésére irányul, van olyan, amely szakképzési külföldi mobilitási lehetőséget ad (pl. egy szakmacsoport néhány hetes külföldi szakmai gyakorlatra megy – ebben a nagykaposi Szakközépiskola is évek óta részt vesz), van az egyetemisták külföldi ösztöndíjprogramja, és vannak az ifjúsági programok, ezen belül is az ifjúsági cserék, amiről most beszélgetni fogunk.
Az ifjúsági cserék lényege, hogy több országból egy-egy csoport fiatal találkozik, együtt töltenek kb. 6-10 napot, egy adott téma körül szervezett programokon, workshopokon vesznek részt, ezáltal tanulnak az adott témáról, miközben kapcsolatot építenek, megismerik egymást és a másik ország kultúráját.
2. Hogyan jött a gondolat, hogy itt Nagykaposon el lehet indítani ezt a programot, és mikor kezdődött a megvalósítása?
2013-ban találkoztunk a programmal, amikor egy magyarországi partnerünk meghívott egy csoport nagykaposi fiatalt egy magyarországi ifjúsági cserére. Akkor még a hidaskürti Magán Szakközépiskola nagykaposi részlegén dolgoztam, így könnyen toboroztunk egy csoport felvidéki fiatalt a magyarországi programra. A szervezőktől megismertük a pályázás lehetőségét, majd később mi magunk is adtunk be pályázatot ifjúsági csere szervezésére, az első nagykaposi ifjúsági cserét 2015-ben szerveztük. Mivel ez egy pályázati rendszer, a szervezőnek először pályázatot kell beadnia: milyen programot szeretne megvalósítani, honnan jönnek külföldi fiatalok, hány fő lesz az összlétszám, pedagógiailag hogy biztosítja a tanulási folyamatot, stb. Ha az Európai Unió helyi szervezete, az ún. Nemzeti Iroda támogatásra alkalmasnak találja a programot, akkor megfinanszírozza azt. Minimum egy fél év telik el a pályázat beadása, a szerződéskötés és a tényleges program megvalósítása között. Ezt követi majd a program népszerűsítése különböző csatornákon keresztül (minden résztvevő országban), majd a záróbeszámoló beadása, és a program lezárása. Az egész folyamat min. 10-12 hónap. Tehát egy szervezetnek, amely ezekkel a programokkal foglalkozik, legalább egy-másfél évre előre kell látnia a folyamatokat. A közelmúltban volt egy covid-időszak, ami lehetetlenné tett mindenféle találkozást és külföldre utazást, úgyhogy nálunk is volt egy majdnem két éves kimaradás. 2015 és 2022 között 13 ifjúsági cserét szerveztünk, ebből 11-et Nagykaposon, kettőt pedig Erdélyben. Emellett a fiatalok jó néhány olyan programon vehettek részt, ahol meghívott partnerek voltunk és nem szervezők.
3. Évente hány turnus kerül lebonyolításra, mennyi diák jön el hozzánk, és milyen országokból?
2023 elejétől ún. akkreditált szervezet vagyunk, ami azt jelenti, hogy a szlovák Nemzeti Iroda meggyőződött arról, hogy kellő tapasztalattal és szakmai háttérrel rendelkezünk már, így könnyítette számunkra a finanszírozás módját. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden egyes ifjúsági cserére külön pályázatot benyújtanunk, hanem 2027-ig az EU garantálja az évente kb. 4 ifjúsági csere és 1-2 más jellegű, kisebb program finanszírozását. Tehát ami eddig változó szám és bizonytalan mennyiség volt, az az idei évtől garantált 5 éven át: kb. évi 4 nagy program és egy-két kisebb program. Ez éves szinten kb. 130-180 résztevőt érint. Többnyire Magyarországról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Lengyelországból, Spanyolországból, Lettországból és Bulgáriából érkeznek hozzánk fiatalok.
4. Ki finanszírozza az ittlétüket, és aktivitásaikat?
Az Erasmus+ programot az Európai Bizottság finanszírozza, és ez minden programtípusra egyaránt érvényes. Az ifjúsági cserék kapcsán tudni kell, hogy minden ingyenes a résztvevők számára: utazás, szállás, étkezés, programok biztosítása. Itt talán óvatosságra is inthetjük a fiatalokat, hogyha külföldi ifjúsági csere lehetőséget találnak az interneten, de a szervezők részvételi díjat kérnek, azt a lehetőséget fogadják fenntartással és óvatosan, mert ennek a programnak pont az a lényege, hogy a minden fiatal számára egyformán lehetőséget biztosítson, ezért ingyenes a résztvevő számára.
5. Gyakori ez a program Szlovákiában és a mi régiónkban?
Mint említettem, az Erasmus+ programnak nagyon sok alprogramja van, és szerencsére egyre több oktatási intézmény bekapcsolódik már egyik vagy másik programba. Szerintem szinte minden környékbeli oktatási intézménynek van már a programmal tapasztalata. Ifjúsági cseréket fiatalokkal foglalkozó szervezetek szoktak szervezni általában, és ebből arányaiban összehasonlítva pl. más európai országgal, jóval kevesebb van nálunk. A kelet-szlovákiai régióban mi vagyunk a legaktívabb szervezet ifjúsági cserék terén, és őszintén szólva Kassától keletre én csupán egy-két kezdeményezésről hallottam az évek alatt. Úgy tudom, hogy egyedüli akkreditált szervezet vagyunk ebben a régióban.
Az idáig vezető út számunkra is tele volt feladatokkal és tanulni valóval, a munkatársaim ugyanúgy kiveszik a részüket a programok előkészítésében, lebonyolításában és a háttérmunka elvégzésében. Továbbá, a szakmai fejlődésben nagyon sokban segítenek bennünket a különböző nemzetközi tréningek, ahol évente egyszer igyekszünk képviselni a szervezetünket, és ahol személyes megismerkedés által szert teszünk új partnerszervezetekre is. Külföldi partnereink kb. 80%-át ilyen képzéseken ismertük meg, az évek során pedig szinte mindegyikükkel baráti kapcsolattá vált az együttműködés.
6. Feltételezem, hogy a programok meghirdetésén kívül szükséges a város, és a régió bemutatása is. Az itt élők közül sokan azt mondják, hogy itt nem lesz soha idegenforgalom, nincs megfelelő úthálózat, nincsenek régi épületek, nincsenek műemlékek, szinte semmi sincs. Árulja el, Önnek mégis hogyan sikerült idehozni több száz külföldi fiatalt?
Minden külföldi partnerszervezetünk, akik csoportokat küldenek hozzánk, szintén vidéki területről, kisvárosból, falvakból érkezik. Ezért a résztvevőknek nincsenek túlzott elvárásaik Nagykaposra vonatkozólag. Természetesen, mi is jobban örülnénk tisztább és hangulatosabb közterületeknek, bővebb szabadidős lehetőségeknek. Sajnos Nagykapos ezen a területen nem fejlődött az elmúlt időszakban, és ezt azok a külföldiek jegyzik meg, akik évente-kétévente visszatérnek.
Az ifjúsági cserék idején előre megtervezett program és foglalkozások zajlanak, a szabadidős vagy turisztikai tevékenységre kb. az idő 30%-a fordítható. Nem fér bele a régió minden látványosságának meglátogatása és megismerése, de egy-egy szeletét mindig felvillantjuk a fiataloknak.
Az első nap mindig szervezünk „városfutás” programot, amikor Nagykaposon különböző pontokat kell minél gyorsabban meglátogatniuk a csoportokba osztott fiataloknak, ott egy közös fotót készíteni, majd egy feladványt megoldani. Ezáltal a feladat által megismerik a fontos épületek elhelyezkedését, könnyebben tájékozódnak majd az itt töltött hét alatt.
Egy nap mindig kassai kirándulás, hiszen aki több száz vagy ezer kilométert utazott Nagykaposra, annak kár lenne kihagynia Kassát. Itt idegenvezetést biztosítunk a külföldieknek és ezután szabadon felfedezhetik a várost.
Legutóbb Kassán kívül pl. Kiskövesd, a borsi Rákóczi-kastély és a Sátoraljaújhelyi Kalandpark fért még bele a programba.
Érdekességként említem csak meg, hogy amit mi észre sem veszünk a környezetünkben, az a külföldiek számára érdekes és szép: a spanyolok például azt szeretik itt, hogy zöldek a fák és a fű (mert náluk szinte sivatagos a környezet), a lettek pedig odavannak a dombokért-hegyekért. Őket egy túrázás pl. a szinnai kőhöz teljesen lenyűgözi.
7. Hogyan történik a fiatalok megismerkedése, egymásra hangolódása?
Az első nap általában mindig az ismerkedésé. Különböző névtanulós játékokkal és csapatépítő foglalkozások által ismerkednek meg egymással a fiatalok. Ezután pedig már könnyebben megy a szakmai munka is, hiszen kellő időt fordítottunk az ismerkedésre. A továbbiakban is véletlenszerű, vegyes csoportokban dolgoznak, így a program végére összekovácsolódik az egész csoport.
8. Mi az, amit az egyes országok fiataljai magukkal hoznak és megmutatnak kultúrájukból, szokásaikból?
Minden program kötelező eleme a nemzetközi est szervezése. Ilyenkor egy-egy ország bemutatkozik kultúráját, gasztronómiáját tekintve. Van csoport, amelyik online kvízt készít, van, aki táncot mutat be, van, aki prezentációt ad elő vagy valamilyen versenyt rendez az országismereti témakörben a többiek számára. És mindig minden csoport hoz valamilyen tipikus helyi finomságot, kóstolót.
Legutóbb az egyik bolgár leány helyi népviseletben bolgár népdalt is énekelt, egy székely fiú pedig székelyföldi legényest járt.
9. Mi a most zajló téma, milyen területeket érint, mennyire tudnak benne elmélyülni a diákok?
Minden ifjúsági cserének van egy központi témája, ami körül a feladatokat, tevékenységeket szervezzük. A múlt héten zöld projektünk volt, a környezetvédelem, a nyersanyagok okos felhasználása, a zöld, tudatos gondolkodás volt a központi téma. Ezt a témát általában szeretik a fiatalok, meglepőnek tűnhet, de foglalkoztatja őket a környezetvédelem kérdésköre.
10. Ön, mint a program vezetője hogyan látja: különböznek-e a mi fiataljaink más országbeli fiataloktól, ha igen, mik ezek a különbségek?
Szerintem inkább jobban hasonlítanak, mint különböznek. Hasonló zenét hallgatnak, ugyanazokat a sorozatokat nézik. A kulturális különbözőség ki-ki ütközik, pl. a déli országok fiataljai hangosabbak, ők az étteremben is teljes nyugalommal átkiabálnak egyik asztaltól a másikig. A mi kultúránkba ez pl. nem fér bele. És persze az is jelentkezik abban, hogy ki milyen, hogy ki honnan érkezik, az adott település és régió milyen lehetőségeket tud számára nyújtani. A múlt heti programon a székely csoport nagy része néptáncolt, a lányok felvették a szép népviseleti szoknyáikat, és ezzel szinte ünnepélyessé tették az egész aznapi programot.
11. Van-e a városi intézmények felől érdeklődés, esetleg valamilyen segítség a program iránt? Úgy gondolom, hogy az Ön segítségével diákvárossá tudnánk varázsolni Nagykapost. Ehhez persze akarat, segítség és összefogás kellene, de a városnak bizonyosan szüksége van egy kis életre.
A városban működő iskolákkal kiváló a kapcsolatunk ebben a tekintetben. Mind a szlovák, mind a magyar alapiskola és a gimnázium is mindig probléma nélkül engedte el a diákokat ifjúsági cserére, ha az tanítási idő alatt zajlott.
Egy-két önkormányzati képviselőn kívül, akik kötetlen beszélgetésben érdeklődtek a program iránt, a város és önkormányzat részéről érdeklődés, megkeresés nem történt.
12. Tud arról, hogy az itt kötött barátságokat ápolják-e a fiatalok a program befejezése után?
Igen, előfordul ez is. Tudok olyan barátságról, ami azóta is tart, rendszeresen meglátogatják egymást, tartják a kapcsolatot. A mai világban a szociális oldalakon azért könnyű egymás életét követni, tudni a másikról, itt-ott váltani egy üzenetet.
13. Hogyan jelentkezhet egy fiatal Önöknél, ha részt szeretne venni a programokban? Van-e bármilyen feltétele a jelentkezésnek?
Az ifjúsági cserén való részvétel egyedüli hivatalos feltétele a betöltött 13. életév és a 13-30 közötti életkor. Mi további feltételeket nem szabunk, de szeretjük, ha az ifjúsági cserére jelentkező fiatal máskor is eljön a találkozóinkra, és bekapcsolódik a tervezésbe, előkészületekbe, értékelésbe és egyéb tevékenységekbe. Aki érdeklődik a program iránt (és más lehetőségek iránt, amit az Erasmus+ kínál), annak javasoljuk, hogy kövesse a Facebook oldalunkat, és akár fiatal, akár szülő, csatlakozzon az Ifi Klub nevű Facebook csoportunkhoz, mert itt minden aktuális felhívást, lehetőséget megtalál. Emailben is kereshetnek minket a youth@luminosus.sk címen. Várjuk a fiatalokat, ne legyenek szégyenlősek és bátortalanok, itt tényleg mindenki megtalálja a helyét és a neki tetsző programokat.
14. Összegezze kérem a program lebonyolítása során szerzett meglátásait, tapasztalatait, tanácsait az itteni diákoknak, hogy minél többen már iskolás éveikben eljussanak más országokba, kultúrákba.
Ez egy nagyon jó program. A fiatalok számára kinyílik a világ, nagyon könnyen megtanulnak jól kommunikálni angolul, elfogadóbbak másokkal szemben, kíváncsiak lesznek más kultúrákra, országokra. És ha ezek a fiatalok felnőttként bármilyen területen is együtt fognak működni, akkor még nagyobb, hosszú távú hatása is lesz a programnak. Csak ajánlani tudom a szülőknek is, hogy bátorítsák a fiatalokat.
Köszönöm a beszélgetést.
Fotók és videók: Luminosus, n.o.
