1.
A Másvégen túl, a Várgaznál vöt a vár. Már én ilyennek ösmerem mindig, hogy nincs vár, csak fák, bokrok és gaz. Mikor a ruhát szapultuk a folyó oldalában, látszott a pince. Régen nem jártam én már arra. Jaj, az rettenetes világ lehetett, mert tudjuk mink úgye, hogy milyen a háború. Hát itt gyött a német a víztől, az orosz meg utána. Tudjuk mink, milyen nagy a dúlás a háborúkor. Olyan nagy vót az a török világ is úgye, meg soká is tartott. Gyötörték a népet, jaj, akkor kellett sokat szaladni.
Nagymamám sokat beszélt szegény Katáról, mink meg, a Varga Zsuzsika meg én, hallgattuk, mert ml két testvérgyerek vótunk, nekünk mesélt az én nagymamám. Gyöttek be a törökök. Nem vót az nagy vár. Elfogták Katát. Kiszúrták a szemét. Hiába szúrták ki a szemét a törökök, elvette Deregnyei György, mert nagyon szerette. Az a bitang török basa azért szúratta ki a szemét, mert az is szerette Abara Katát, de Kata nem szerette a basát, csak a Deregnyei grófot. Szépséges szép vót Kata, nem emlegették vóna, ha nem lett vóna szép, hogy vakon is elvette Deregnyei gróf. Pedig már szegény is vót, mert hát, a várat úgy felprédálta a török, meg úgy beszélték, fel is gyújtotta. Itt többet nem lakott Kata. Deregnyőbe, bizony, ott laktak. Nem tudom, hogy éltek, arról nem beszéltek.
2.
Mikor a törökök gyüttek, leventeruhába öltözött Kata, a török elfogta, és amiért leventeruhába vót, kiszúrták a szemét. Hurcolta magával a lovon. Deregnyei György megtámadta a törököt, leverte, oszt megismerte köztük Katát, aztán feleségül vette, mert nagyon szerette. Gyömgységes gyöngy vót Kata. Ez nem mese, ez valóságos történet. Ott van a vár is. Az vót a Kata vára. A pincék alatta vannak, most gödör van a vár helyén. Nagyráskán Rásky Zsuzsanna vót. Ez akkor élt, mikor Abara Kata. Ráskán is vót vár. Sáncos hely van ott most is, ahol a református iskola áll. Hát, Rásky Zsuzsánna bemenekült a török elől Deregnyőbe, hírt vitt Katáról.
Deregnyőn kaszált a várőrség, kaszával mentek a törökre, azzal verték le. Abara Kata kincse a Kolyúba volt elásva. A Cseresnyés mellett van az Aranyos-tó. Abba is süllyesztettek el egy csónak aranyat a török elől. A Cseresnyés homokdomb körül még most is megvan az Aranyos-tó. A kincs is ott van benne. Nem tudta azt mán Kata kivenni. Vakon? De azért György elvette. Deregnyei grófné vót aztán a Kata. Hogy gyermeke lett vón, arról nem hallottam. Csak a szemszúrásról. De az igaz. Ott van a domb is. Befelé az úttól van a Szemszúró-domb Deregnyőnél. De azt má nem mondom meg, hogy ott szúrta-e ki a szemét a török, vagy hol. De Kata is vót, a domb meg ma is ott van.
3.
Abara Kata jegyese vót Deregnyei Györgynek. Dehát Katát a basa is szerette. Ment a basa Katával, aki török ruhába vót öltözve. Abara Kata gyöngységes szép lány vót, minden embernek megállt a szeme rajta. Azért is bújtatta a basa török ruhába, mert a bugyóba nem vót olyan szép.
Abara György vót Kata édesapja, aki elvette Rásky Zsuzsannát. így Rásky kézre került a vár. Nem szerette Katát a mostoha, de a hírt elvitte azért Deregnyei grófnak, hogy elhurcolta a török Katát.
Mikor Deregnyei György emberei visszaverték a törököt, kiáltotta: „Uram, nagyságos uram, egy nő is van köztük!” Nekiestek a két szemének. Mikor kiszúrták, kiabált ő már: „Ne bántsatok, én is magyar vagyok.” Akkorra odavágtatott Deregnyei György, megismerte a véres turbán alatt a menyasszonyát. Abara Kata elment innen Deregnyőbe lakni, a ráskaiak azután maguknak jelentették a várat. Megvan a domb Deregnyő alatt. Szemszúró-domb a neve. A török akkor elhúzódott Abaráról is. A basa hiába raboltatta el Katát, a szépséges leányt, nem vehette feleségül, mert Deregnyei György felesége lett… Csak kár, hogy a szemét kiszúrták, de elvette, az biztos.
4.
Az én szegény apám szerette a régieket. Hallotta ő is Abara Kata történetét. Ö aratni járt az Alföldre. Meghalt osztán Ráskán, el is szegődött szógának. Nem vót má senkije, hát itt maradt. Még csak suhancka vót, mikor itt maradt, mindent meghallgatott az öregektől.
Mondták, muszáj vót Katának beöltözni a török katonaruhába. Vezetni át a törököt, át a mocsáron, erdőn, Deregnyőbe. De Györgynek nagy erős őrsége vót, meg kaszás parasztok is. Csak elkergették a törököt, elfogták Katát. Fogják a vezírt, szúrják ki a szemét, azt hagyta nekik Deregnyei György. Az meg éppen Abara Kata vót. Deregnyei György mégis elvette. Hát szerencséje vót Katának, mer csak grófné lett, meg Deregnyei vára erősebb vót, mint az abarai. Csak hát vakon élt szegény. Sose gyött vissza Abarára.
Az abarai várból csinálták aztán a ráski és az abarai református templomot.
5.
Én Ráskán születtem. Tudom, volt két vár. Ráskán megvan a sánc, Abarán meg, ott, a Laborc mellett, ott a Várgaz. Volt ott gyerekkoromban vasajtó is a pincén. Láttuk, de nem mertünk odaúszni. Ráskáról alagút is vezetett az abarai várhoz. Ráskán csak gerenda vár volt. Egy délután el tudta foglalni a török, fel is gyújtotta. Abara Katának megkegyelmeztek. Nem volt nagy harc. De Katának vezetnie kellett őket át a lápon. Deregnyőbe akart menni a török. Ott meg a Kata jövendőbelije volt a kapitány. A deregnyei vár nagy volt és erős. Kata vezette a törököt, mert nem bízott meg a vő
legényében, Deregnyei Györgyben. Féltette nagyon Rásky Zsuzsannától. Ki is értek a mocsárból Deregnyő alatt. Katán török ruha volt, mert sok kanász makkoltatott akkor az erdőben. Félt Kata, hogy megismerik, mert sütött a hold. Deregnyő alatt csak strázsáltak a György katonái. Aztán egy szálig levágták a törököt. Egyet meghagytak, aki magyarul kiabált. Betömték a száját, felvitték a dombra. Ott szúrták ki a szemét a Szemszúró-dombon. A domb ma is megvan. Igaz, Deregnyei György csak elvette Katát. Szerette tán, vagy megsajnálta? Hogy Rásky Zsuzsannával mi lett, arról nem beszélt senki. Nem emlékszem.
6.
Leányvár, úgy hívták a várat. A templommal szemben állt a Laborc túlsó partján. Alagút vezetett a várból a templomba. A vár azon a helyen vót, a régiek beszélik, ahol most van a pálya meg a Kiserdő. Ahol a Várgaz van, az ott később épült. A vár szénatartó aborái itt voltak az abarai határban. Arról a sok szénatartó aboráról kapta a falu a nevét. Abara több kézen ment át. Nem könyvből olvastam, öregektől hallottam. Az abarai magyarokat a tatárjárás után Csongrád vármegyéből hozatta fel a Rásky uraság, mert a tatár kiölte a népet Kisráskán is, meg Nagyaborán is. Csakhogy az vót a baj, hogy a Ráskyak odavesztek a mohácsi csatában, csak Zsuzsanna maradt meg Ráskán. Abarán kisebb uraság vót akkor, az Abarai György urasága. Ogy emlegették az öregek, kis váracska vót, de sok marha vót a karámba, körül. Abara György portyán vót, Kata, a lánya igen szép vót. Tetszett a basának, de Kata Deregnyei Györgynek vót a menyasszonya. Azért a török csak rohamozott, el is foglalta estére ügyesen a várat. Elhajtották a marhát, Katára török ruhát húztak. Mutatni kellett neki Deregnyő fetó az utat. Mert az vót a hír, tele van kinccsel a deregnyői pince. De jó katona vöt a Deregnyei György kapitány. Mindennap tartott mustrát. Mindenhol strázsa vigyázta a deregnyői határt. Észrevették a törököt, összeszedtek puskát, mordályt, rá a törökre. Le is kaszabolták egy szálig, csak annak az egynek kegyelmeztek meg, aki magyarul rimánkodott, a biztonság miatt kiszúrták a szemét, ne láthassa, merre vezet az út a faluba. Osztán Deregnyei György elé vezették. Felismerte ő már az ő menyasszonyát, de késő vót. Kata szeme világa oda vót. Elvette azér. Feleségül vette, mer hát ő adott parancsot, hogy a törököt le kell vágni, a foglyokat meg kell vakítani. Az öregek úgy tudták, jól megvótak együtt, egész míg Kata meg nem halt. Mert fiatalon halt meg. A vár meg pusztult. Nehéz idők vótak azok.
7.
Az én apám olyan ember vót, nem tartotta magába a tudományát. Amerikát is megjárta kétszer. De csak hazajött, mert halászni a Laborcön igen szeretett. Én még olyan szépet nem láttam, mint mikor ő a csónakba állva szétterítette a hálót a vízen. Soha senkit nem láttam olyan sz,épen halászni, mint az én apámat. Fődet nem vett, mer nem tetszett neki, hogy az urak szabadulnak a fődtő, a paraszt meg a nyakába veszi. Inkább adni-venni szeretett, szóval, olyan gyövő-menő ember vót. Amit látott, hallott, mindent elbeszélt nekünk. Azt is elmondta, amit az öregektől hallott. Télen sokat mesélt. Mi csak fontunk. Hát ugye, akkor a lányok fontak, szőttek, meg hímezték a gyönyörűséges szép abroszokat. Piroskával, Bodnár Piroskával két testvérgyermek vagyunk. Összejártunk. Ott sokat lehetett hallani. Hallgattuk közben az öregeket. Mert régen az úgy vót, hogy összeültek az öregek beszélgetni. Ok úgy mondták, hogy bőcselkedni.
Beszélték, valamikor erre mifelénk kevés vót a főd, csak nád, meg tő, meg szittyó. Meg hát a nagy erdők. De főd kevés. Az is az uraságé. A török világban Abara György vót a mi urunk. Szép kis vára is vót itt a Laborc-partba. Meg egy gyönyörűséges lánykája, a Kata. Árván nevelte. Nem hozott mostohát a várba, pedig Rásky Zsuzsanna igen kerülgette, még kutya képibe is. Mert az öregek úgy képzelték, hogy át tudott változni a sok gonosz boszorkány akár macskává, akár kutyává, még csíkos rongy- pokrócnak is, ha be vót avatva. Rásky Zsuzsanna csak be lehetett avatva, mer nagy fehér komondor képébe kerengett az abarai vár körül. Akkor is ott loholt, amikor rátört a bugyogós török a várra. Kata maga vót, az apja ország dógába járt oda valahol Tokaj körül. Lobogva égett a vár, felkoncoltak sok embert, de Katát nem bántották. Csak ráhúzták a bugyót, be a haját a turbán alá, oszt feltették a lóra. Hát mitb vót tenni, mit nem, menni kellett neki a törökkel. Mer a török basa szerette Katát — csak Kata nem állhatta. Ö csak Deregnyei Györgyöt szerette. Neki vót a jegyese. Hát úgye beszélték a faluban a népek, az időse most is beszéli, hogy igen szép pár vótak György meg Kata. Azér eszelte ki a basa, hogy egy csapásra két legyet üt. Deregnye felé semmi út. Körül a nagy lápos mocsár. Pedig a Deregnyei gróf pincéjében tömve a sok kád meg szapuló aranykinccsel. Ráparancsol a szegény rémült Katára, hogy Deregnyő felé kell menni. Kata meg ment elöl. Utána libasorba a török. Már a mak- koltató kondások jelezték Deregnyei Györgynek, hogy arra tart Abaráról a török csapat. György katonái várták őket a falu alatt. A férfinépek is ott vótak hegyes kaszával. Ahogy kiértek az ingoványból, nekik tapadtak. A török menekült a domb felé. Ott egyet elkaptak, kiszúrták a szemét. Tüzes vassal. Mer nem hitték, hogy magyar, hiába rimánkodott szegény. A nagy ölésre, sikoltozásra odalovagolt Deregnyei György is. Mikor oszt odaért, megtudta, hogy Kata vót a török, elállt a szava is. A nagy kavarodásba megvakitották az ő menyasszonyát. Átkozta már az eget, földet, de mit vót mit tenni. Szerette úgy vakon is, hát elvette úgy feleségnek. Vakon, sose látott Kata egy tűt is befűzni. Csak élt még egy darabig a deregnyei kastélyba. De meghalt még fiatalon. Nem lehetett azt a bánatot túlélni egy olyan szép lánynak. Hiába szerette György, feleségül is vette, nem vót a lelkének nyugodalma. Bertók néném mindig mondta, Kata megátkozta még az órát is, amékban született. Feküdt, meg ült dermedtem Gyereke se vót. Nem maradt utána semmi, csak a hire. Szép vót, jó vót, szerencsétlen vót. Még Lorántffy Zsuzsánna, az szerette Abarát, mer ajándékozta is, de a többi uraság csak nyúzta.
8.
A Laborc folyó jobb és bal partján állt egy-egy földvár. A jobb partján Rásky Zsuzsanna, a bal partján Abara György lakott. Abara György és Rásky Zsuzsanna házasságából született Abara Kata. Szülei halála után övé lett Rásky Zsuzsanna vára. Gazdag fényűzése a törököt is idecsábltotta. Abara Kata hősiesen védte várát a hatalmas török csapat ellen. Sok rohamot vezettek ellene. Végül mégiscsak elfoglalták a törökök a várát, Katát török ruhába öltöztették és megparancsolták neki, hogy vezesse el őket Deregnyőbe. A deregnyeiek nagy csatába keveredtek a törökkel, és meg is verték őket. A két vezérüket a Szemszúró-dombra vitték. Ott szúrták ki a szemüket. Ügy vélekedtek, hogy Kata is török vezér. De Deregnyei György, aki jegyese volt Abara Katának, így is elvette feleségül. A vár leégett. Beroskadtak a falak. Ügy beszélték az öregek, a vár pincéjében egy fekete kutya és egy mérges kígyó őrzi Abara Kata kincsét. Már Györgynek se tudta megmutatni, hova rekkentették, mikor észrevették a török sereget. Pontosan az időt, mikor vót ez a tűz, meg ez a rombolás, nem állapították meg.
9.
Az Árpád-házi családdal kerültek ide az ősök. De azóta vannak nálunk török eredetű családok is: Kárák, Tamókok, meg szláv eredetű: Urbánok, Hornyákok. így mondják most.
Kis- és Nagyabara a tatárjárás után egyesült. Védelmi szempontból is a folyó mellé húzódtak a népek. Nagyabarán még vásárokat is tartottak. A török veszedelem mint egyesített nagyközséget találta Abarát. Régi nagy várát lerombolták, de volt egy kisebb földvár. Abba lakott Abara Kata, az akkori jobbágyok úrnője. Nagyon szép lány volt, huncut lány volt.
Rásky Zsuzsannának Nagyráskán volt földvára. Egy pásztor őrködött a nyáj fölött, száncsilingelést hallott. Rásky Zsuzsanna jött látogatóba Abara Katához. A bojtárját utasította: „Vess háromszor keresztet, mert az uraság jön látogatóba.” Ez éjjel történt. A szán előtt loholt egy borjúnagy kutya, vezette Rásky Zsuzsannát. A kutya a várkapu előtt eltűnt. Rásky Zsuzsanna jóval idősebb volt, mint Abara Kata. Rászedte szegényt, hogy lepje meg vőlegényét, öltözzék török ruhába. Bosszúból tette, mert Rásky Zsuzsanna is Deregnyei Györgyöt szerette. Kata meg akarta lepni vőlegényét, azért öltözött török ruhába, a kísérőivel együtt. A deregnyei legények nem aludtak, elfogták őket, azt hitték, hogy törökök. Deregnyei György parancsot adott, hogy szúrják ki a vezetőjük szemét. A Szemszúró-dombon kiszúrták Kata szemét, úgy vitték a vőlegénye elébe. Kiszúrt szemmel is feleségül vette. Még jobban szerette mint ép korában. A vár elnéptelenedett, elpusztult. A vas pinceajtó az én gyermekkoromban is ott volt a pincén, de zár már nem volt rajta. Kőből ablakkeresztpántot is láttunk. Bemenni nem mertünk.
Forrás: Irodalmi Szemle
