Fergeteges folklór fesztivál Csicserben
Szombaton délután 2 órától megélénkült a csicseri kultúrotthon környéke. Személyautók sokasága, autóbuszok, népviseletbe öltözött nők és férfiak tarkították a Főutca képét.
A III. Bodrogközi és Ung-vidéki Folklór Számadás megrendezését a sorrend szerint most Ung-vidék kapta meg, és Csicser község adott helyet az eseménynek, a Nagykapos és Vidéke Társulás és a Pro Cultura Imregh közös szervezésében.
Mint ahogy a műsorvezető, Ádám Norbert mondta, ez nem verseny, hanem számadás arról, mi történt egy év alatt, mennyit fejlődött egy-egy csoport, jöttek-e újak, szűntek-e meg csoportok.
A rendezvényen fellépett a Kaposkelecsényi Citerazenekar, a Szirén Folklór csoport Szirénfalváról, a Bazsarózsa Asszonykórus Zétényből, a Bodrogközi Citerások, az Árvalányhaj Népdalkör Királyhelmecről, a Levedula Énekcsoport Nagygéresből, a BEYLE Hagyományőrző Csoport Bélyből, a Muskátli Folklór Csoport Borsiból, a Rákóczi Gyermek Néptáncegyüttes Borsiból, a Tardika Népdalcsoport Ladmócról, az Imregi Hagyományőrző csoport, és a Zsenge Komócsa Gyermek Néptáncegyüttes Nagykaposról. Az előadást hallgatva rácsodálkozhattunk, milyen gazdag már egy régión belül is a magyar népdalkincs. Az Ung-vidékiek lakodalmas dalokat hoztak, a bodrogközi népdalok leginkább a szőlőről, szüretről, borról szóltak. Minden csoport énekelt a szerelemről, és bizony pajzán dalok is elhangzottak, amelyek megmosolyogtatták a közönséget. Érdekes volt hallani, hogy a nálunk ismert szöveget Ladmócon, vagy Imregen más dallammal éneklik.
A gyermek néptánc csoportok kedves, magas színvonalú előadása biztosított minket arról, hogy van folytatás, lesz, aki tovább adja a népi kultúrát. A Gyermektáncház bizonyította, hogy a zene és tánc közös nyelv, amelyet ugyan úgy értenek a nagykaposi, mint a Borsiból jött gyermekek. Az Összetartozás táncát (A pozsonyi sétatéren megy a villamos…) együtt táncolták, jókedvvel, egységesen.
A táncosok talpalávalóját a Flaska banda szolgáltatta, tagjai a gála műsorban csodálatos muzsikálással kápráztatták el a nyagyérdemű közönséget.
Az előadásokat közös éneklés követte, amelyet minden bizonnyal sokan vártak, mert a közönség már a műsor alatt is sokszor együtt énekelt a szereplőkkel.
Meg kell említeni a sok-sok munkával készített gyönyörű népviseleteket, a népi motívumokkal, virággal szőtt kötényeket, melyek kapcsán eszembe jut, hogy Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője egy 25 évvel ezelőtt elhangzott kérdésemre azt mondta, hogy nem kell félnünk az idegen kutúrák térhódításától, ha elég erősek vagyunk a sajátunkban. Nézzük az ősi magyar paraszti építészetet, a népi hímzéseket, hallgassunk magyar népdalokat, táncoljuk a táncainkant.
A Gálaműsoron az Imregi Bazsarózsák Ifjúsági Hagyományőrző Együttes, A Bodrog Néptáncegyüttes Sárospatakról, és a Komócsa Néptáncegyüttes professzionális előadása fergeteges hangulatot teremtett, amely mintegy megágyazott a műsort követő táncháznak.
A rendezvény befejezése képpen Hajdók Vince, Csicser község polgármestere elmondta, hogy megtiszteltetésnek érzi, és szívesen tett eleget a felkérésnek, hogy az idei, III. Bodrogközi és Ung-vidéki Folklór Számadásnak Csicser adjon otthot.
Gabri Rudolf, a Magyar Ház igazgatója megköszönte Csicsernek, hogy befogadta e rendezvényt, minden résztvevőnek a szereplést, a háttérstáb valamennyi tagjának a rengeteg munkát, amely biztosította a lebonyolítás gördülékenységét és jelentősen hozzájárult a rendezvény színvonalához. Elmondta, hogy a Számadást eredetileg Nagykaposon készültek megrendezni, de az önkormányzat által meghatározott bérleti díj olyan magas volt, amilyet a projekt nem bírt volna el, valamint azt is, hogy a városháza valószínűleg részvénytársaságként kívánja működtetni a művelődési házat.
Ehhez talán csak annyit, hogy ezzel Nagykapos szegényebb lett egy jelentős kulturális eseménnyel, amiből az elmúlt időszakban különböző okok miatt bizony nagyon kevés jutott a város lakosságának. Pedig a kultúrális rendezvények szélesítik a város lakosságának művelődési és szabadidő eltöltési lehetőségeit. A kulturális élet sokrétegűsége kedvező képet alakíthat ki marketing és idegenforgalmi szempontból a városról.
Ha egy kicsivel tovább megyünk, és megnézzük, mi is a közművelődési intézmények célja és feladata, akkor a következőket lehet mondani: A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél, a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően a helyi önkormányzatok feladata.
