Hasonmások

Megyek a kisváros három méter széles fő-sugárútján és szembejön velem Michael Jackson. Konkrétan abból a korszakából, mikor megpróbált kifehéredni. Egy kicsit azért összerezzenek, mert errefelé közönséges mezei pártelnök is csak négyévenként jár kampányolni, nem hogy egy ekkora hiper-szupersztár.

Na igen, utánzat,  de igazán élethű. Mármint ahhoz képest, hogy nő. Lesz. Egy magas, karcsú, tizenéves lány Jackson akar lenni. Két nap sem telik bele, hát nem mást látok a sarki élelmiszerboltban vásárolni, mint Béres Alexandrát, a fitnesz, wellness vagy valami hasonló ness sokszoros világbajnokát. Na jó: Alexandra ez esetben húsz centivel alacsonyabb, de a frizura, a smink megtévesztésig hasonló. Alexandra II. szemmel láthatóan nem csak külsőségekben, hanem életmódjában is igazodott az ideálhoz. A szorosan testhezálló ruházat olyan kidolgozott idomokat takar, vagyis inkább nem takar, amilyenekre csakis szorgos tornázással, és/vagy fehérje-koncentrátumok napi bevételével plusz modern önsanyargató életmóddal lehet szert tenni. Hát persze hogy nem disznósajtot vásárol, se nem füstölt oldalast. Csakis müzlit. És teljes őrlésű péksüteményt. Kettőt, biztos le akarja enni magát a sárga földig.

            És itt jön Keanu Reaves a „Man in Black“- ből. Ugyanolyan márkájú a napszemüvege – ez ma már egyszerű pénzkérdés -, amit éjjel-nappal visel. Sőt, a bőrkabátja még hosszabb és még csillogóbb. Szinte jobb, mint az eredeti. Szegény Keanu, nem tudja még, hogy napjai meg vannak számlálva. Jön a még feketébb napszemüvegek és a még csillogóbb bőrkabátok serege.

            És ez csak egy hét volt, és csak egy kisváros. Aztán a járási székhelyre menet két hollywoodi színésznő, egy énekes-rocksztár és egy szintén óriási sztár műsorvezető lett útitársam a helyiérdekűn. Durván száz kilométeres körön belül az amerikai film- és koncertipar jelesebb egyéniségeinek nem csekély része talál hű utánzókra. Ennyi sztár négyzetkilométerenként tán Beverly Hills-ben sem nyüzsög egy időben, noha ott laknak.

            Vajon miért? Miért ez a lázas igyekezet, e tengernyi energia, idő, sőt pénz a minden reggel fölrakott maszkra, méjkapra, kiegészítőkre? S e lázas igyekezet a sztárokra is jellemző: Michael Jackson fehér ember akart lenni, nem tudván szegény, hogy annak se jobb. Béres Alexandra valószínűleg Arnold Schwarzenegger szeretett volna lenni, s ez majdnem sikerült is neki.

            Egy idő után kissé kellemetlen ez az egész. Hisz ha mindenki másvalaki akar lenni, akkor lassan senki sem marad, aki nem akar senki más lenni, mint… önmaga.

De azért, ha maradunk néhányan, akik nem akarunk másvalakik lenni, akkor maradhatunk ööö… önmagunk.

            Vagyis valakik. És ez már döfi!

További írások: https://eastendman.blogspot.com/