Drónbecsapódást, tömeges sérültekkel járó ipari balesetet, légiriadót és iskolai evakuálást is szimuláltak Nagykaposon és a környező településeken a „Tiene v oblakoch” nevű, kétnapos polgári védelmi gyakorlaton. A nagyszabású akció során a hatóságok, a mentőegységek és a válságstábok felkészültségét tesztelték, hogy kiderüljön, mennyire működik olajozottan a döntéshozatal és a lakossági tájékoztatás egy éles krízishelyzetben.
Nagykaposon és a környező kelet-szlovákiai településeken kétnapos, nagyszabású polgári védelmi és válságkezelési gyakorlatot tartottak „Tiene v oblakoch” (Ányékok a felhőkben) néven. A szimuláció során a hatóságok az állami szervek, az önkormányzatok, a rendvédelmi, mentő- és egészségügyi egységek együttműködését, valamint a krízishelyzetekben alkalmazandó döntéshozatali lánc hatékonyságát tesztelték. A komplex forgatókönyv nem csupán az azonnali mentési munkálatokra terjedt ki, hanem a légtérsértésekre, a lakossági riasztásra, az intézményi evakuálásra és az adminisztratív rendkívüli állapot modellezésére is.
A szerda reggel elindított első szakasz egy ipari létesítményt érő pilóta nélküli repülőeszköz úgynevezett drónok becsapódásával kezdődött, ami egy raktárépületben tüzet és robbanást idézett elő. A helyszínre érkező tűzoltó, rendőri és mentőegységek feladata a sérültek kimentése, állapot szerinti osztályozása, valamint a szállítás megszervezése volt. A helyzet élethűségét negyven, a Szlovák Vöröskereszt által előkészített és maszkírozott statiszta biztosította, akik különféle sérüléseket szimuláltak. A mentési folyamatba a nagymihályi és a tőketerebesi kórházakat is bevonták, ahol aktiválták a traumatológiai terveket, próbára téve az egészségügyi dolgozók felkészültségét nagyszámú sérült rövid időn belüli fogadására. A gyakorlat szervezői azonban a fizikai kármentésen túlmutató kihívásokat is beépítettek a forgatókönyvbe: a válságstáboknak a lakossági pánikkal, a civil zavargásokkal, a fosztogatásokkal, az önkormányzati működés fennakadásaival és az ellenőrizetlen információk, álhírek terjedésével is meg kellett küzdeniük.
Nagykapos polgármestere Petrikán Péter kiemelte, hogy a város hetek óta szorosan együttműködött a belügyminisztériummal az esemény előkészítésében. Az önkormányzat feladatai nem korlátozódtak a helyszínek biztosítására, hiszen tesztelték a helyi válságstáb működését, a döntéshozatali folyamatokat, valamint a hiteles tájékoztatás csatornáit is. A lakosság felé kizárólag a tárcával egyeztetett információkat közvetíthették a városi honlapon, a közösségi oldalakon és a hangosbemondón keresztül. Petrikán rámutatott, hogy az ilyen jellegű szimulációk elsődleges célja a rendszer meglévő hiányosságainak és gyenge pontjainak azonosítása, hogy egy esetleges valós krízis esetén már korrigált eljárásrenddel lehessen reagálni.
A gyakorlat csütörtöki, második napján a súlypont a légtér megsértésére adott reakciókra és a lakosságvédelmi intézkedésekre tolódott át. Nagykaposon kiadták, majd a helyzet rendeződésével lefújták a gyakorlati légiriadót. A szimulációba bekapcsolódtak a helyi oktatási intézmények is: a P. O. Hviezdoslava Alapiskola és a nagykaposi gimnázium diákjai az evakuálás és a védett helyre vonulás szabályait gyakorolták. Ezzel párhuzamosan a legmagasabb állami szinten is zajlott a felkészülés, ahol a rendkívüli állapot kihirdetésének adminisztratív folyamatát modellezték. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez kizárólag papíron végrehajtott eljárás volt, tényleges rendkívüli állapot kihirdetésére vagy az állampolgári jogok korlátozására nem került sor.
A két nap alatt összesen hét különböző szimulált helyzetet bonyolítottak le több száz szakember bevonásával. Nagykapos mellett a környező települések – Csicser, Málca, Perbenyik, Kistárkány és Dobra – csatlakoztak a feladatokhoz. A határmenti fekvés és a riasztórendszerek tesztelése miatt a szlovák hatóságok előzetesen tájékoztatták Magyarországot és Ukrajnát is a műveletekről. A drónos forgatókönyv alkalmazását Jaroslav Kmeť, a belügyminisztérium válságkezelési szekciójának főigazgatója a pilóta nélküli eszközök széles körű elterjedésével indokolta. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter emellett utalt a jelenlegi biztonsági környezet kihívásaira, beleértve a szabotázsakciókat és a NATO keleti tagállamainak légterét érintő incidenseket, ugyanakkor a tárca nyomatékosította: a lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély, a „Tiene v oblakoch” egy előre megtervezett polgári védelmi próba volt.
Noha a gyakorlat látványos és összetett elemeket tartalmazott, a belügyminisztérium adós maradt a helyszínválasztás részletes indoklásával. A gyakorlat átfogó tapasztalatait, az esetlegesen feltárt hiányosságokat és a fejlesztési javaslatokat tartalmazó kiértékelést a belügyminisztérium a tervek szerint december 15-ig terjeszti a kormány elé.
Képek forrása: A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának hivatalos közösségi oldal
