A válasz egyszerű: is-is. Igaz, utóbbihoz balszerencsés vagy szándékosan előidézett körülmények egész sora vezet.
A keddi bejrúti tragédia kapcsán szinte azonnal érkeztek a híradások, miszerint a felrobbant kikötői raktárban nagy mennyiségű (2750 tonna) ammónium-nitrátot tároltak. A nagy erejű robbanásért ez az anyag felelős.
A pellet állagú ammónium-nitrátot (NH4NO3) elsősorban műtrágyaként hasznosítják, de erősen reaktív tulajdonságai ipari robbanóanyagként (bányákban) is felhasználhatóvá teszik.
Hogyan megy végbe a folyamat?
Az ammónium-nitrát önmagában nem robban fel.
Ehhez arra van szükség, hogy a közelében lévő anyagok lángra kapjanak. Ahogy azt általános iskolában megtanultuk, a tűz kialakulásához elengedhetetlen az oxigén jelenléte, az ammónium-nitrát pelletekben pedig az oxigén koncentráltabban van jelen, mint a körülöttünk lévő levegőben. Ezért van az, hogy valamilyen robbanóanyaggal keverve bányarobbantásoknál gyakran és hatékonyan alkalmazzák.
Amennyiben az ammónium-nitrát közelében a hőmérséklet drasztikusan megemelkedik (jelen esetben tűz miatt), a vegyület elbomlik, és rövid idő leforgása alatt nitrogén-oxid és vízgőz szabadul fel.
A hirtelen légneművé váló ammónium-nitrát hatalmas, hangsebességgel terjedő lökéshullámot idéz elő. Ennek voltunk szemtanúi a híradásokban közzétett amatőr videofelvételeken.
A tűz megléte viszont önmagában nem elegendő a pusztító erejű vegyi reakció kiváltásához. Az ammónium-nitrátnak valamilyen gyúlékony anyaggal kell szennyeződnie ahhoz, hogy a robbanás ilyen intenzitású legyen.
A tragédiát tehát – kizárva egyelőre a szándékosságot – emberi mulasztás, hanyagság okozhatta.
A több mint 180 ember életét követelő, többezer sebesültet hátrahagyó és mérhetetlen anyagi károkat okozó bejrúti katasztrófa tanulságként kell szolgáljon mindannyiunk számára. A bajt (a nagyon nagy bajt) a legkisebb figyelmetlenség is előidézheti.
Forrás: origo.hu
