Ungvidék – A szétszaggatott vármegye nyugati oldalán

Kevés elárvultabb, meggyötörtebb szeglete van történelmi hazánknak, mint a nagy Alföldünk északkeleti kiszögellése, a három felé szabdalt Ungvidék. Pedig – ilyen a sors fintora – ez Árpád magyar népének egyik legősibb szállásterülete. Hol vannak már azok a századok, amikor a Vihorlát és a Kéklő déli síkján, a Laborc, az Ung és a Latorca kénye-kedve szerint kalandozhatott. Az egykor mocsaras, vízjárta vidéket lecsapolták. A sajátos népi kultúra, az ártéri gazdálkodás, az állattenyésztés és a földművelés is kikopott a Zemplén és Beregvidék közötti tájból. Ungvidék a 20. századi magyar sors jelképe: előbb Trianonban elcsatolták, majd 1945-ben kettévágták. A színmagyar vidék etnikai képét átrajzolták. De az itt élő honfitársaink nap, mint nap igazolják: mégis van miért itthon maradni ősapáink földjén.

Szirénfalváról indulunk. Lelesz fölött vízre szállunk és a Latorcán kenuzunk Csicserig. Abara vízi világa után Vaján érintésével megyünk a környék központjába, Nagykaposra. Nyarádkelecsény magyar élete után Dobóruszkán emlékezünk az egri hősre, végül a trianoni mészárosok referenciamunkájánál, Nagyszelmencen zárjuk első ungvidéki kirándulásunkat.

A “Hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a “Hazajáró” soha véget nem érő útját.

Forrás: Hazajáró youtube csatorna