Írta: Vályi Edit, felvidek.ma, 2023.09.21.
2003 decemberében nyitotta meg kapuit először Nagykaposon a Magyar Közösségi Ház. Az épület kezdetben Magyarország Kormánya támogatásának és az Illyés Közalapítvány közreműködésének köszönhetően lett az Ung-vidéken élő magyar kultúráért és közösségért dolgozó szervezetek otthona, majd fokozatosan az elmúlt 20 év során a régió magyarságának szellemi központjává vált. Itt van a Rákóczi Szövetség felvidéki hálózatának a központja. Az intézmény 20. évfordulója kapcsán Gabri Rudolffal, az intézményt működtető Nagykapos és Vidéke Társulás elnökével beszélgettünk, aki a kezdetek óta vezeti a helyi Magyar Közösségi Házat.
E kerek évforduló remek alkalom az ünneplésre, egy nagy évfordulós rendezvény megvalósítására. Miért döntöttek mégis úgy, hogy több rendezvénnyel ünneplik meg fennállásuk 20. évét?
A 20 év alatt annyi baráti és szakmai kapcsolat jött létre, hogy nemcsak nehéz, hanem egyszerűen lehetetlen egy adott rendezvénnyel emlékezni, köszönetet mondani és kitűzni az elkövetkező évek, évtizedek irányadó cölöpjeit. Ezért döntöttünk a programsorozat mellett, mely lehetővé teszi, hogy az ősz folyamán méltó módon emlékezzünk és ünnepeljünk valamennyi hozzánk közel álló közösséggel.
Milyen jellegű programokra számíthatunk az évforduló kapcsán?
A Folklórszámadáson elsősorban azoknak a hagyományőrző, néptánccal, zenével foglalkozó csoportoknak mondunk köszönetet, akik vállukon viszik a közösség hagyományokon alapuló összetartó közösségi erejét. Ádám Norbert és Csilla barátaink, a szakértelmük, emberi hozzáállásuk volt a garancia, amikor elindítottuk – először Folklórseregszemleként – ezt a rendezvényt. A célja azon túl, hogy évente egyszer „hazai” környezetben találkozzanak a szakma mesterei, az is, hogy tovább képezzék magukat, s véleményt cseréljenek, tanuljanak egymástól. Ezért tartottuk fontosnak már a múltban is, hogy olyan innen elszármazott, nagy tudású szakemberek, mint például Furik Rita, itt legyenek és véleményükkel, tanácsaikkal segítsék a jövőalkotást. S mivel az elmúlt évek egyik nagy sikere lett a Nemzeti Művelődési Intézet A Szakkör programja, melynek felvidéki gazdái is mi vagyunk, adott a helyzet, hogy a programban dolgozó kézműves barátainkat is bekapcsoljuk ennek a napnak a történéseibe. Első rendezvényünkkel így a néphagyományok helyi éltetőire összpontosítunk.
Az előzőekből kiindulva, a programsorozat keretében még milyen más rendezvények megvalósítását tűzték ki célul, illetve milyen közösségekre fókuszálnak?
A programsorozat másik kiemelkedő rendezvénye a vásárudvarunkon immár évek óta zajló vásárnapok egy rendhagyó rendezvénye lesz. Magyar Házunk udvarán kézműves és termelői piacot működtetünk szezonális jelleggel, ahol főleg az Ung-vidéki és bodrogközi termelők árulnak. Egy V4-es pályázat lehetővé tette, hogy a vásárudvarunkhoz kötődő kistermelők és kézművesek magyarországi, lengyel és parciumi termelőkkel ismerkedjenek, tapasztalatot cseréljenek, bemutathassák saját műhelyüket és termékeiket. Ez a nap a Magyar Házhoz kötődő azon barátainkról szól majd, akik intézményünk munkáját, jó hírnevét ezen a vonalon – a régió értékeit jelentő helyi alapanyagok és termékek területén – erősítik és segítik önzetlen munkájukkal intézményünket.
Amikor évfordulót ülünk, nemcsak a jelen és a jövő felé tekintünk, de főként a múlt történéseit vesszük számba. A nagyközönség számára készülnek valami emlékkel az elmúlt 20 év eseményeiről?
Mikor munkatársaimmal leültünk ötletelni, abban maradtunk, hogy megpróbáljuk egy könyvben összefoglalni az elmúlt két évtized történéseit. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter úr pedig egyedi döntésével mellénk állt, megteremtve a forrást, hogy megjelenhessen ez a könyv, melynek címe: A MAGYAR KÖZÖSSÉGI HÁZ 20 ÉVE.
A könyv bemutatójára hívjuk majd mindazon barátainkat, támogatóinkat is, akik bár nem az Ung-vidéken élnek, de munkájukkal, támogatásaikkal befolyásolt/ják a magyar ház szellemiségét és jövőjét.
Az elmondottak alapján tartalmasnak és mozgalmasnak ígérkezik az ősz a Magyar Ház háza táján. Mely helyszíneken lehetünk majd részesei a programoknak?
Nos, a helyszínek többsége adott. A könyvbemutatót természetesen a Magyar Ház nagytermében tartjuk majd, a Vásárnapot pedig intézményünk udvarán, a piacunkon. Délután a V4-es lengyel és magyarországi kistermelői barátainkkal meglátogatjuk a hozzánk köthető Ung-vidéki és bodrogközi termelők egy-két kiemelkedő gazdaságát, intézményét.
A Folklórszámadás helyszíne viszont a tervektől eltérően nem Nagykapos lesz. Intézményünk befogadóképessége nem teszi lehetővé, hogy a rendezvény a Magyar Házban legyen, önkormányzati intézmény pedig elképesztő bérleti áron lett volna elérhető. Sajnos, az elmúlt időben nagyon megváltozott Nagykapos város vezetésének a Magyar Házhoz való viszonya.
Az intézmény továbbra is a 20 évvel ezelőtt megfogalmazott elvek szerint működik és fog működni. Küldetése, ahogy hajdanán Halzl József megfogalmazta: „a magyarság egyik végvára kell, hogy legyen a Felvidéken”. Aztán, mint hajdanán a végvárak esetében: van, aki kitart a végsőkig, van, aki más utat választ, van, akiből janicsár lesz.
Mindenesetre mi nagy örömmel mentünk a korábbi években Nagyszelmencre, Kaposkelecsénybe, vagy most Csicser településre, ahol örömmel fogadják az általunk nyújtott magyar kultúrát.
Már húsz éve, a megalakulásától kezdve vezeti a Magyar Közösségi Házat. A sokszor érezhető ellenszélben folytatott munka után nem gondolt még arra, hogy abbahagyja, hogy elég volt?
De igen, csak ilyenkor mindig meghallgatom Ady Endre A muszáj Herkules című versét, s tudom, hogy tovább kell csinálnom. Mindenesetre kialakult egy olyan csapatvezetés az intézményben, mely morálisan, emberileg annyira egyben van – elsősorban barátok, s kollégák –, hogy megalapozott reményekkel vághat bele intézményünk az újabb évtizedek feladataiba.
Úgy legyen! Munkájukhoz hitet és kitartást kívánok, hogy intézményük még sokáig szolgálhassa a régió magyarságát! Isten éltesse a 20 éves Magyar Házat! Köszönöm a beszélgetést.
(Vályi Edit/Felvidék.ma)
