A keresztény hagyományban Szűz Mária mellett a leggyakrabban felidézett asszonyról, Veronikáról nem emlékeznek meg az újszövetségi evangéliumok. Alakját így csak a keresztény hagyomány és egy apokrif irat őrizte meg. Ő az, aki a hagyomány szerint a golgotai keresztút alatt Jézust a vesztőhelyre kísérő őrökkel mit sem törődve kilépett a tömegből, és egy kendővel letörölte a vért a Megváltó arcáról. Veronika neve, ami az ógörög „vera eikón” vagyis az „igaz képből” származik, mindörökre összefonódott róla elnevezett és az olaszországi Manopello kapucinus kegytemplomában őrzött selyemfátyollal, amelyen egy olyan arc rajzolódik ki, ami tökéletes egyezést mutat a rejtélyes torinó lepel férialakjának arcával.
VERONIKÁRA EGYIK KANONIZÁLT EVANGÉLIUM SEM UTAL,
de egy 6. században keletkezett apokrif irat, a Pilátus cselekedetei a Máté (Mt. 9,20) illetve Márk (Mk. 5,25), valamint Lukács (Lk. 8,43) evangéliumaiban említett vérfolyásos asszonyt azonosítja a személyével.
A keresztény hagyomány szerint, amikor Veronika megtörölte Jézus kínszenvedéstől véres arcát, a Megváltó rajta hagyta arcképének lenyomatát a kendőn, ami a keresztény felfogás szerint egy úgynevezett akheiropoiétosz, azaz természetfeletti, isteni eredetű képmás.
Nincs rá magyarázat, hogyan keletkezhetett a titokzatos képmás
A titokzatos fátyol mindkét oldalán ugyanolyan erősen kirajzolódó arckontúrok keletkezését többen is vizsgálták. Blandin Paschalis Schlöner trappista szerzetesnővér, ikonfestő hosszú évekig, apró részletekbe menően tanulmányozta a relikviát.
Ő fedezte fel,
HOGY A MANOPPELLÓBAN ŐRZÖTT KENDŐN LÉVŐ ARC MÉRETE ÉS KARAKTERE 100 SZÁZALÉKOS EGYEZÉST MUTAT
a Krisztus halotti leplének vélt, és a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzött lenvászon leplen halványan kirajzolódó férfifejjel. 1898-ban a Savoyai-ház engedélyével egy amatőr fotográfus, Secondo Pia felvételeket készített a lepelről.
Amikor előhívta a felvételeket, a képek negatívján – döbbenetes módon – egy szakállas férfifej kontúrjai rajzolódtak ki 3D-ben. Az 1930-as években a már sokkal jobb technikával megismételt felvételeken sikerült a háromágú római korbács, a flagellum, a töviskorona, és a szív tájéki szúrás nyomait is azonosítani a lepel kontúrján.
Ahogy a torinói lepelnél sem sikerült megfejteni a textílián látható testkontúrt létrehozó hatásmechanizmust, úgy Veronika kendőjénél sem. Ian Wilson brit magfizikus, a lepel vizsgálatában részt vett kutató szerint a véralapanyagú kontúrt
VALAMILYEN ISMERETLEN, NAGY ENERGIÁJÚ, LEGINKÁBB A NEUTRONKISÜLÉSHEZ HASONLÓ SUGÁRZÁS ÉGETTE BELE A LENROSTOKBA.
Mások, így köztük az olasz ENEA kutatócsoport is hasonló következtetésre jutott. A szerológiai vizsgálatok szerint a manopellói kendőn látható arc kontúrjait sem festék, hanem a torinói lepelhez hasonló AB-s csoportú vér rajzolja ki.
Az összehasonlító textilvizsgálatok szerint kizárható a fátyol középkori eredete, és bizonyosság szintjén állítható, hogy a textilanyagot az 1. században szőtték. Azok a kutatók, akik behatóan megvizsgálhatták a kendőt, valamennyien egyetértenek abban, hogy az arckép keletkezése a jelenlegi ismeretek alapján megmagyarázhatatlan.
A római katolikus egyház állásfoglalása szerint noha a hit kérdése nem az ereklyéken alapul, de a szent relikviák megerősíthetik a hitbéli meggyőződést.
