Hogyan keletkezett a Himnusz?
Kölcsey Ferenc szatmárcsekei magányában 1823. január 22-én tisztázta le, ezzel a dátummal keltezte versét. Kölcsey nagy műgonddal dolgozott szövegein, valószínűsíthető, hogy a Himnusz gondolati anyaga is hosszas készülődés eredménye. Kölcsey a mű megírásakor a 33. életévében járt, ez idő tájt vett erőt rajta a pesszimizmus, számvetést készített és a költeményben egy magasabb rendű, természetfeletti erőhöz fordul, akit Istennek vagy Sorsnak nevez.
Mi a Himnusz műfaja?
A Himnusz imaszerű ének, amelyben a költő Istenhez fohászkodik segítségért. A műnek nemcsak a címe, hanem a műfaja is himnusz. A himnusz antik eredetű műfaj, nagyon hasonlít az ódához. A különbség annyi, hogy az óda címzettje bármi lehet, de a himnuszé csak Isten.
Milyen történelemszemlélete van a Himnusznak?
Istent a történelem irányítójának tartja, szerinte az esememényeket ő mozgatja: ő adja ajándékba a jót, a szép hazát, és ő adja büntetésül a csapásokat, szenvedéseket is. Ez a szemlélet a 16-17. századi jeremiádokat (siralmas énekeket) idézi: eszerint a magyarság bűneiért jogos az Isten büntetése.
Milyen bűnöket követett el a magyar nép?
A szerző a bűnöket nem is részletezi, annyira egyértelműnek tartja azokat. Csak egyet emel ki: a széthúzást, önpusztítást, nemzeti egység hiányát. Ez nem véletlen: Kölcsey ebben a bűnben látja a magyarság tragédiáinak fő forrását.
Mit jelent az, hogy keretes vers?
Az első és az utolsó strófa imaformájával mintegy keretbe zárja a többi verszakot. Az utolsó versszak variációs ismétlése az elsőnek.
Miért adjon áldást Isten a magyarságnak a beszélő szerint?
Azért, mert ez a a balsors sújtotta nép már annyit szenvedett, hogy megbűnhődte a múltban elkövetett bűneit, sőt, a jövőbeli bűneiért is vezekelt már.
Mikor és hogyan lett a költemény nemzeti Himnusz?
Erkel Ferenc a Nemzeti Színház pályázatára készítette el a Himnusz zenéjét 1844-ben. Műve nyertes lett, még abban az évben be is mutatták (nyilvános ünnepséget először 1848. augusztus 20-án nyitottak meg a Himnusszal). A gyönyörű költemény – méltó dallamával együtt – hamar meghódította a közönséget: villámgyorsan elterjedt az országban, hangjegyes kiadása is megjelent.
Nemzeti himnusznak azonban még mindig nem tekitették, mert sokáig inkább Vörösmarty Szózata töltötte be ezt a szerepet. Ez a helyzet a századfordulóra kezdett megváltozni, akkor vált (még nem hivatalosan) nemzeti himnusszá. A magyar közakarat, közmegegyezés ugyanis ezt a verset kívánta nemzeti énekének.
A hivatalos állami himnusz azonban az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy Haydn-mű volt, az osztrák császári himnusz, amit hiába fordítottak le magyarra 1854-ben, néphimnusz nem lett belőle.
Kölcsey művét a magyar országgyűlés először 1903-ban ismerte el hivatalos állami himnuszként, de a törvényt Ferenc József császár nem szentesítette, ezért nem lépett hatályba. Így először 1989-ben kerülhetett sor arra, hogy a Himnusz jogszabályi védelem alá kerüljön, és a magyar alkotány kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.
Mi volt a Szózat és Himnusz előtt?
Érdekesség, hogy Kölcsey versének születése előtt is léteztek olyan énekek, amelyek a nemzeti himnusz funkcióját töltötték be. Három ilyen egyházi népénekről tudunk: a katolikus magyarok a Boldogasszony anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga… kezdetű dalokat énekelték, a reformátusok pedig a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva).
Ezt a szerepet töltötte be a Rákóczi-nóta is, egy II. Rákóczi Ferenchez forduló panaszos ének.
Mit ünneplünk A magyar kultúra napján?
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.