A második világháború után mintegy 80-100 ezer felvidéki magyart telepítettek át kényszerrel Magyarországra.
Pontosan 80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt Budapesten. Az egyezmény értelmében több, mint 80 ezer felvidéki magyart telepítettek át az első világháború után elcsatolt területről kényszerrel Magyarországra. És mintegy 70 ezer magyarországi szlovák költözött – önkéntes alapon – a helyükre Csehszlovákiába.
A Felvidéket az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés csatolta el Magyarországtól. 1946-ban a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény értelmében a korábban csehszlovák állampolgársággal nem rendelkező felvidéki magyarokat – és németeket – azonnal kiutasították az országból. Akik rendelkeztek állampolgársággal, azok közül is sokakat megfosztottak tőle. Elvették földjeiket, házaikat, jogaikat, kitelepítették őket. Helyükre körülbelül 70 ezer Magyarországon élő szlovák került – ők azonban önkéntes toborzás révén költöztek a Felvidékre. Az erőszakos intézkedés célja a Felvidék etnikai arculatának megváltoztatása volt.
Április 12. a felvidéki magyarok emléknapja
A magyar-szlovák lakosságcsere az aláírást követően 1946. április 12-én indult és kisebb-nagyobb megszakításokkal 1948 decemberéig tartott. Magyarországra kerülve a Felvidékről érkező magyarok gyakran szerényebb körülmények között folytatták életüket, nem kaptak teljes értékű kártalanítást. A vagyoncsere papíron egyenlő volt, a gyakorlatban azonban nem. A lakosságcsere közösségeket bontott meg, kulturális folytonosságot tört meg, identitásbeli trauma volt. A Magyar Országgyűlés 2012. december 7-én Április 12-ét – a lakosságcsere kezdőnapját – a felvidéki magyarok emléknapjává nyilvánította.
Kép forrása: femina.hu
