Bár a szlovák kormány bevételei túlszárnyalták az előzetes várakozásokat, a cukros üdítőital-adó bevezetése és későbbi megemelése komoly sokkhullámokat indított el a piacon. Miközben az államkassza gazdagodott, a gyártók milliós veszteségeket könyvelnek el, a fogyasztók pedig kénytelenek voltak jelentősen átalakítani vásárlási szokásaikat.
A negyedik Fico-kormány 2024-es bejelentése után 2025 januárjában lépett életbe a cukrozott üdítőket sújtó különadó. Az intézkedés pénzügyi mérlege első ránézésre az állam számára sikertörténet: az előzetesen becsült 80 millió euró helyett tavaly közel 99 millió euró folyt be a kincstárba.
A kormány azonban nem állt meg itt: a legutóbbi konszolidációs csomag keretében az adó mértékét az eredeti 19 százalékról 23 százalékra emelték, tovább drágítva az érintett termékeket. Ezzel Szlovákia a régió egyik legdrágább országává vált az üdítőitalok tekintetében.
Lucia Morvai, a Szlovákiai Üdítőital- és Ásványvízgyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az új adónem összesen 100 millió eurós extra költséget rótt a szlovákiai gyártókra – köztük olyan óriásokra, mint a Coca-Cola, a Pepsi, a Mattoni vagy a Kofola.
Daniel Buryš, a Kofola vezérigazgatója szerint a vállalat tavalyi bevétele (73,4 millió euró) messze elmaradt a várakozásoktól. A cégnek az új adó önmagában 20 millió eurós többletkiadást jelentett. Buryš kiemelte, hogy a visszaeséshez a kedvezőtlen nyári időjárás és a lakosság előzetes „bespájzolása” is hozzájárult.
Bár az adó mértéke 23%, a fogyasztók ennél sokkal nagyobb áremelkedéssel szembesültek a boltokban. Ennek oka, hogy a gyártóknak a megemelkedett szállítási és csomagolási költségeket is be kellett építeniük az árakba.
- Átlagos áremelkedés: kb. 36%.
- Kiemelt kategóriák: A 1,5 és 2 literes kiszerelések ára bizonyos esetekben akár 80 százalékkal is megugrott.
- A fogyasztás csökkenése: Az összesített eladás 14 százalékkal esett vissza. Leginkább a szörpök és a radlerek (alkoholmentes édesített sörök) piaca sínylette meg a változást.
Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a háztartások kényszerűségből alkalmazkodnak: kisebb kiszereléseket választanak, olcsóbb alternatívákat keresnek, vagy egyszerűen átjárnak a szomszédos országokba vásárolni.
Fontos kiemelni, hogy világszerte összesen 108 ország vezetett be a cukrozott üdítőkre vonatkozó különadót, Európában belül pedig Szlovákia mellett 12 másik állam alkalmazza azt. Míg Lengyelországban és Magyarországon érvényben van hasonló, Csehországban pedig épp vita folyik annak bevezetéséről, Dánia és Norvégia korábban bevezettek egy ilyen rendelkezést, a drágulásra, a munkahelyek megszűnésére és a külföldi bevásárlások megemelkedésére való tekintettel azonban idő közben eltörölték.
Egy burokékokkal teli, valamilyen gyümölcsös ízesítésű ital üdítő hatású lehet. Nem véletlen nevezik „üdítőnek” ezeket a cukros és mesterséges módon színezett italokat. Átmenetileg valóban úgy érezheti magát az ember, mintha felfrissült volna, viszont hosszútávon nem hat jól az egészségünkre.
Egy ilyen üdítő nem áll másból, mint savakból, cukorból, édesítőszerekből, mesterséges aromákból és színezékekből. Ezek fogyasztása hosszútávon veszélyeztetik egészségünket. Egy jólismert üdítőitalokat gyártó cég termékét vették górcső alá, ami megdöbbentő eredményeket mutatott. Egy pohárnyi termékben közel 40 gramm cukor volt található, ami 10 db kockacukornak felel meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz továbbra is szorgalmazza az ilyen adókat, mivel azok bizonyítottan csökkentik a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát. Van azonban egy szépséghibája a rendszernek: a WHO ajánlása ellenére – miszerint az adóbevételt az egészségügybe kellene visszaforgatni – az érintett országok közül mindössze 10 tesz eleget ennek a kérésnek.
