A Zempléni Földvár – csoda egy kőhajításnyira

Nem tudom eléggé megköszönni Orosz Örsnek és a SINE METU csapatnak, hogy tavaly decemberben elhívtak egy felfedező-kalandra. De nem ám Komáromba vagy a Gombaszögi Pálos Monostorhoz, amin évek óta intenzíven dolgoznak, hanem csak ide, a királyhelmeci Csonkavár feltárás alatt álló romjaihoz, illetve Zemplén településre, az ott magasodó egyedülálló földvárhoz.

Számomra nagy meglepetés volt, hogy alig kőhajításnyira ilyen kincsekre bukkanhat az ember.

Orosz Örs a napokban oszotta meg a zempléni földvárról készült csodálatos felvételeket közösségi oldalán. Ezt szeretnénk megosztani most Önökkel.

Orosz Örs facebook bejegyzése:

Meg merem kockáztatni, hogy Árpád apánk hagyatékából a zempléni földvár a legszebb ilyen jellegű örökségünk a Felvidéken. Híres a bényi is, de az sokkal többet szenvedett, kevésbé kompakt, ráadásul az egy kicsivel régebbi is. Takács Miklós polgármester úr és Balogh Árpi régész barátunk kalauzoltak körbe a tavaly feltárt lelőhelyen és a földvár egész területén. Akit hozzám hasonlóan lenyűgöz a tény, hogy ezer évvel ezelőtt ezt a rengeteg földet és cölöpöt eleink a két kezükkel hordták össze, azoknak kötelező megálló ez a hely egy bodrogközi túrán. A község a középkorban Zemplén vármegye névadó települése és egykori első székhelye. Szélmalom nevű dombján 1959-ben gazdag honfoglaláskori sírt találtak, amely valamely nagyúré lehetett, egyesek szerint a hét vezér egyikéjé. Még Szent István király tette meg a vármegye székhelyévé. Földvárát a 11. században építették, egykori jelentősége a tatárjárás után megszűnt. A település a vár körül alakult ki, 1214-ben a leleszi alapítólevél említi először „Zemlyn” alakban. Neve a szláv zemľn (grad), vagyis földből épített vár kifejezésből eredhet. Árpi 2020-ban, a Kassai Műemlékvédelmi Hivatal és Martin Pristáš régész vezetésével megásta az egyik eredeti, bolygatatlan főbejáratát, ahol falazott struktúrákat talált. A várdomb szerencsésnek mondható, mert a falu templomát is ide építették és itt létesült a község temetője is, ami már csak a funkciójából fakadóan is megvédte a sáncokat a széthordástól. Templomában szép freskók, ablaknyílások és egy 17. századi sírkő is előkerült.

A SINE METU Egyesület értékmentő munkáját jó ideje figyelem már, nagyrészt a közösségi hálókon megosztott tartalmakon keresztül, és csak ámulni tudok azokon az elképesztő “kalandokon”, amiket átélnek.

Hol egy évszázadok óta a föld alatt megbúvó falfestmény-részletet fedeznek fel, hol a pelsőci Miklóssy kriptát tisztítják meg, és állítják helyre, hol a legendás lőcsei vashonvéd szobrát öntik újra, máskor pedig tiltott és bújtatott honvédemlékműre bukkannak, ássák ki, és mentik meg filmbeillő kalandok közepette.

Nem tudom, miért, de aznap, amikor a helmeci csonkavárat és a zempléni földvárat látogattuk meg (hadd ne említsem azt a rohamtempót – szinte autós üldözést – ahogy egyik helyszínről a másikra siettünk) egész nap az Indiana Jones filmek zenéje csengett a fülemben…