MEGKÉRDEZTÜK URBÁN EMŐKÉT, A NAGYKAPOSI ERDÉLYI JÁNOS ALAPISKOLA IGAZGATÓNŐJÉT
Igazgatónő, Ön miért tarja fontosnak az anyanyelvi oktatást, elsősorban a gyermek, de a család, a nemzet, a társadalom szempontjából is?
Erre a kérdésre rögtön további kérdések kavarognak bennem.
Milyen közeg a legmegfelelőbb egy magyar ajkú iskolába készülő kisgyermeknek? A válasz egyértelmű. MAGYAR ALAPISKOLA!
Az anyanyelvi oktatás kiemelkedő fontossággal bír.
Bizonyított tény, hogy a kisgyermek az anyanyelvén tudja a legjobban elsajátítani a megtanulandó dolgokat, hisz ez a természetes közege, ezen a nyelven kommunikál, gondolkodik, játszik, álmodik. Ha számára idegen nyelven kezdi meg tanulmányait, egyértelmű, hogy hátránnyal indul. Arról nem is beszélve, hogy szorongó kisdiák lesz, mert hiányzik a nyelvbiztonság.
Az anyanyelv használata erősíti a gyermek önbizalmát és identitását. Az anyanyelvi oktatás fejleszti a kommunikációs készséget, ami kulcsfontosságú a gyermek további életszakaszaiban: a társas kapcsolatokban és a munkahelyen.
Az anyanyelv összeköti a családot, erősíti a családi kötelékeket. Értékközvetítő és értékmegőrző szerepét tekintve továbbítja hagyományainkat.
Az anyanyelv meghatározó szerepet játszik az egyén és a közösség életében. Használjuk, ápoljuk és adjuk át gyermekeinknek ezt az értékes örökséget.
Tehát a kérdésre válaszolva: a magyar gyerek számára az anyanyelvi oktatás a siker valódi záloga.
Az előzetes felmérések szerint hogyan alakulhat az elmúlt évekhez képest az elvárt elsősök száma az Önök iskolájában?
Az elmúlt évekhez viszonyítva a létszám merőben nem változik, hasonló lesz a következő tanévben is.
Melyek azok a tényezők, amelyekkel meg kell küzdenie egy magyar tanítási nyelvű iskoláknak Felvidéken?
A magyar tanítási nyelvű iskoláknak Felvidéken számos kihívással kell szembenézniük.
A legfontosabb tényező a magyar iskolába beíratott tanulók száma, tehát a gyermekhiány. Minden egyes kisgyermekért meg kell „harcolnunk“.
Mit tudna válaszolni a szülők olyan irányú kételyeire és félelmeire, mint hogy a gyermek a magyar iskolában nem tanulja meg kellőképen az államnyelvet, nem állja meg a helyét szlovák felsőoktatási intézményekben, nem tud majd érvényesülni az életben?
A legfőbb érv elsősorban az iskolában végzett munka színvonala lehet. A magyar iskolának többet, jobbat kell nyújtania a szlovák iskolánál. A szlovák nyelv oktatára nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ugyanis évről évre a magyar anyanyelvű szülők a jobb érvényesülés reményében szlovák iskolába íratják gyerekeiket. Tudjuk, és bizonyított tény, hogy a kisgyerek a leghatékonyabban anyanyelvén sajátítja el a tananyagot. Nekünk azt kell bebizonyítanunk, hogy magyar iskolában is megtanulhat úgy szlovákul, hogy bármelyik szlovák egyetemen megállja a helyét. Változnia kellene a társadalmi légkörnek, le kellene rombolni a még mindig nagy hatású sztereotípiákat arról, hogy a szlovák nyelv ismerete a boldogulás egyedüli eszköze a világon, és ez csak szlovák iskolában sajátítható el.
A magyar iskolát végzett sikeres emberek példáján keresztül rá kell mutatni arra, hogy tévhitben élnek azok, akik azt hiszik, hogy érvényesülni csak a szlovák iskola látogatásával lehet. Nagyon fontosak a helyi adottságok, példák. Nálunk is bizonyítható az a tény, hogy a magyar alapiskolát végzett tanulók nagy arányban szereznek egyetemi végzettséget.
Az Erdélyi János Alapiskolában prioritásként kezeljük a szlovák nyelv élményszerű oktatását, az ún. Szlovákul játékosan, illetve „Élő képek” módszer segítségével, mely játékosan tanítva a kommunikációra helyezi a hangsúlyt.
Pozitív visszajelzéseket kaptunk a szülőktől, hogy a Játékosan szlovákul és Élő képek koncepció nagyban segít a gyerek szlovák nyelvű kommunikációjában. Tehát nem bonyolult versekkel tömjük a gyerekek fejét, hanem szituációs gyakorlatokkal beszéltetjük a gyerekeket, és így bővítjük a szókincsüket szlovák nyelvből.
Hogyan látja a nemzeti oktatatás jövőjét térségünkben?
Térségünkben is kulcsfontosságú a magyar nyelvi környezet megőrzése és a magyar nyelv fenntartása. A magyarság megmaradásának alapja a magyar nyelvű oktatási intézmények működése, ezért elsődleges feladatunk az oktatás és nevelés átlagon felüli színvonalának a megteremtése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők alapos felkészítést nyújtó, de barátságos iskolába szeretnék járatni gyermekeiket. A jövőben csak ilyen iskoláknak lesz esélyük, hogy versenyképesek maradjanak.
Tesszük mi is mindezeket abban a hiszemben, hogy közösséget alkotunk, életre szóló barátságokat köttetünk, erősítjük a hovatartozás érzését, kulturális értékeket közvetítünk, az anyanyelv szeretetére és fontosságára, valamint erkölcsre, hitre és önállóságra nevelünk. Mindezt példamutatással.
Feladatunk, hogy meggyőzzük a szülőket arról, hogy ne csak a teljesítmény hajszában lássák gyermekeik fejlődését, hanem az legyen elsődleges, hogy gyereke jól érezze magát, és megkapja a számára szükséges segítséget a saját fejlődési ütemében, hogy a legjobb eredményt érje el. Talán Galilei fogalmazta meg a legjobban, aki azt mondta, hogy a „gyerek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.“
Így ha a családnak fontos a művelődés, fontos az iskola, akkor a gyereknek és a magyar iskolának is lesz jövője.
A nemzeti iskolák megmaradása minden anyaországban és külhonban élő ember szívügye kell, hogy legyen. Fokozottan érvényes ez azokra az intézményekre, szervezetekre, amelyeknek megvannak az eszközeik, hogy ezt a feladatot segítség. Melyek azok az intézkedések, amelyeket feltétlenül meg kell lépni a felvidéki magyar iskolák megmaradása és fejlődése szempontjából, kiknek kell szövetkezniük ennek érdekében?
Összetett és bonyolult kérdés.
A magyar iskolák fennmaradása közösségi erőfeszítést igényel. Az oktatási szakpolitikusoktól kezdve a fenntartóknak, iskolaigazgatóknak, pedagógusoknak, civil szervezeteknek, pszichológusok, nevelési tanácsadók, szülőknek, diákoknak kell összefogniuk és támogatniuk mind anyagi, mind erkölcsi téren erősítve a magyar iskolák pozícióját, hisz csak az nem lesz soha a miénk, amiről mi magunk lemondunk.
Köszönöm szépen a beszélgetést.
