… semper iniustum

Kiss Kolos

szubjektív #4

2021-02-24 Semel iniustum, semper iniustum

Döntött a kormány. Törvényjavaslatot terjeszt be az állampolgárságról. Ahogy azt korábbi írásomban előre jeleztem, a Robert Fico nevével fémjelzett tiltó törvényt felülíró jogszabálytervezet fikarcnyit sem változtat azon az elven, melynek mentén a tiltás megszületett.

Magyarul: Aki szlovák állampolgárként lelkiismereti okokra hivatkozva, az Anyaországhoz való érzelmi kötődése miatt szeretné fölvenni a magyar állampolgárságot, az továbbra is automatikusan elveszíti szlovák állampolgárságát.

Elmondható tehát, hogy Szlovákiában de facto nem létezik / nem létezhet a kettős állampolgárság intézménye. Elmondható, hogy két egymást követő – a politikai palettán egymással szemben álló – kormányzóerő ugyanazon indíttatásból hoz törvényt az ország magyarajkú állampolgárai ellen.

És ez az indíttatás az, ami a legújabb kori Szlovák államot létrejötte óta jellemzi. Hol agresszíven soviniszta, hol pedig kesztyűs kézzel, az asztal alatt bújtatott módon.

Nem más ez, mint a Szlovák állam önmeghatározása a területén élő magyar nemzeti közösséggel szemben.

Ezen elvet pedig profán módon egyetlen tőmondattal le lehet írni: „Ez itt Szlovákia!” Ugye ismerős? Ugye Önök is tudnak példát mondani arra, amikor egy értelmesnek tűnő vita lezárásaként ezt a tenyeres-talpas, ostoba és soviniszta szólamot vágták az arcukba.

Ez ma Szlovákia. Ez Szlovákia már csaknem harminc éve. Beneši dekrétumostul, Mečiarostul, Slotástul, Ficostul, alobálba csomagolva (sic), hogy ki ne hűljön.

Ami nekünk marad, ezeréves jussunk: a küzdelem. Módosító indítvány, alkotmánybírósági beadvány, a nyilvánosság ereje.

De legfőképpen önmagunk felvértezése, cselekvőképes egységünk megteremtése helyi és országos szinten.

Semel iniustum, semper iniustum – Ami egyszer igazságtalanság, az mindig igazságtalanság.