Kisebbség helyett közösség. Új szóhasználat van kialakulóban a szlovák-magyar viszonyokban

Igor Matovič miniszterelnök az MKP vezetőivel tárgyalt

Igor Matovič miniszterelnök ma tárgyalást folytatott Forró Krisztián MKP-elnökkel és Berényi József általános alelnökkel, majd közös – mintegy 40 perces – sajtótájékoztatót tartottak.

Kép: Matus Tibor, Ma7.sk

Felújítás, fejlesztés, új szemlélet

A sajtótájékoztatón kiemelt helyen foglalkoztak az Európai Unió tervezett felújítási alapjával. Az MKP álláspontja szerint az alapból nyert források egyenlő területi elosztása kiemelten fontos. Különösen, ami az ország déli, főleg magyarok lakta régióit illeti. Forró Krisztián külön megemlítette Keletszlovákia déli területeit.

A miniszterelnök üdvözölte a kezdeményezést, és expozéjában kifejtette, hogy a korábban jellemző, a déli régiókat elhanyagoló fejlesztéspolitika helytelen és igazságtalan volt.

Mint mondta, a szlovák politika, és ezen keresztül a szlovák nemzetiségű társadalom mindmáig mintegy az ujjain keresztül nézett erre a területre, mintha az nem is az ország része lenne, “hiszen ott magyarok laknak”. Érthető módon így a magyar közösség tagjai sem tudtak Szlovákiára úgy tekinteni, mint saját hazájukra, ami megbecsüli őket.

Elmondása szerint ennek a szemléletnek véget kell vetni, hiszen mindannyian egy haza állampolgárai vagyunk, függetlenül attól, milyen nyelven tanított meg édesanyánk beszélni.

A sajtótájékoztató első részének végén Forró Krisztián, az MKP elnöke anyanyelvén szólt a magyar közösség tagjaihoz, a koronavírussal szembeni védekezés, az alapvető védekezési szabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva.

A szavak ereje – új szelek – új szóhasználat

Igor Matovič miniszterelnök bocsánatot kért azért a kiszólásért, amikor egy minapi sajtótájékoztatón azzal a tréfával ütötte el a saját nyelvtani hibáját, hogy ez magyarul hangzott. Elmondása szerint megértette, hogy ez az elterjedt, de szerinte ártatlan szófordulat bántó lehet a magyar közösség tagjai számára.

Kitért arra is, hogy a kisebbség szó helyett a közösség szót tartja helyesnek alkalmazni, amire az MKP képviselői hívták fel a figyelmét. És ő – ahogy fogalmazott – teljes mértékben megérti, ha egy szlovák állampolgár kényelmetlenül érzi magát a bőrében, ha kisebbségiként utalnak rá, mintha ő valami kevesebb volna.

Valamennyien egy közös hazában élünk, és sem a ruszinul sem a cigányul, sem a magyarul beszélő szlovák állampolgárok nem érezhetik magukat másodrendűnek Szlovákiában, hangsúlyozta a kormányfő.

Maradtak nyitott kérdések…

Kérdésekre válaszolva Igor Matovič kifejtette azon elvárását, hogy a megalakulás előtt álló, a szlovákiai magyarok politikai pártjait összefogó új formáció deklarálja majd, hogy nem kíván a Smer vagy a Smerből leszakadó új párt, a Hlas politikai partnere lenni a jövőben, mert – ahogy fogallmazott – ezek az erők taszították az országot a maffia karjaiba.

A kettős állampolgárság ügyét firtató kérdésre a kormányfő azon álláspontjának adott hangot, hogy mindenekelőtt azoknak kell biztosítani a lehetőséget, akiket közvetlen kapocs fűz egy másik államhoz – például életvitelszerűen ott élnek. A miniszterelnök a kettős állampolgárság ügyében létrejövő kompromisszumot szimbolikus jelentőségűnek tartja, csakúgy, mint a Csemadok állami finanszírozását lehetővé tevő döntést.

Forró Krisztián a kettős állampolgárság kérdésében a 2010-es állapothoz való visszatérést tartaná helyesnek. Berényi József, az MKP alelnöke pedig a Romániában illetve Szerbiában érvényes szabályozást említette, melyek jóval megengedőbbek, és lehetőséget adnak a kettős állampolgárságra úgymond érzelmi alapon.

Igor Matovič szintén egy kérdésre válaszolva szerencsétlennek nevezte a Trianon 100. évfordulójára szervezett találkozón átnyújtott MKP-s memorandum körüli helyzetet, és örömét fejezte ki, hogy a párt megújult vezetését nem a memorandumot erőltető szereplők alkotják. Arról nem nyilatkozott, mit gondol a memorandum tartalmáról, mint ahogy kitért a Beneš dekrétumokat, és a nyelvhasználati jogok kibővítését firtató kérdések elől is.