Októberi jeles napok: A lelki egészség világnapja

A Lelki Egészség Világszövetségének kezdeményezésére, 1992-ben vált kitüntetett nappá október 10. napja. A Világszövetség célja a lelki egészség fontosságának középpontba állítása, valamint a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc. Magyarországon 1994 óta emlékeznek meg arról, hogy a lelki betegségben szenvedő emberek ugyanolyan emberi méltósággal rendelkeznek, mint bárki más: őket is megilleti az egyenlő bánásmód!


Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint:

 „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.

Egy ember sem lehet igazán egészséges, ha a lelki egyensúlya felborul. Mindez jól mutatja mentális egészségünk fontosságát.

A világnap alkalmából több helyen konferenciákat és kezdeményezéseket hoznak létre annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a mentális egészséggel kapcsolatos témákra. Így egyre több ember ismeri fel a lelki egészség jelentőségét. A rendezvények célja, hogy tájékoztassa az embereket arról, hogyan támogathatják a környezetükben élő mentális problémákkal küzdőket.

Mi is a lelki egészség?

A lelki egészség egyfajta egyensúlyi állapot. Amikor önmagammal, a környezettemmel és a tágabb világgal illeszkedem és így, a megfelelő képesség birtokában meg tudok felelni a hétköznapok kihívásainak.
A lelki egészég nem azonos kapcsolataink tökéletességével és a felhőtlen boldogsággal. Inkább jelenti azt, hogy felismerve valós belső szükségleteinket, azok mentén képesek vagyunk kapcsolatainkat alakítani. Mindennek nagyon fontos feltétele a nyílt és hiteles kommunikáció. Ezáltal kapcsolataink támogató jellegűek lesznek és nem megterhelőek.

Egyensúlyteremtési képességeink gyermekkorunkban gyökereznek. Hatással van rá a család és a gyermeket körülvevő közeg légköre: a család élete, értékrendszere és identitása. Lelki egészég kialakulása szempontjából tehát nagyon fontos, hogy a család értékvilága mennyire megalapozott, stabil, segítőkész és társadalmilag aktív. 

Napjainkban sajnos nagyon sok gyermek problémakezelési módként szülei veszekedésével, dohányzásával, ivásával találkozik és erre tanul rá – azaz ez lesz számára a követendő minta.

A lelki egészség, mint egyensúlyi helyzet kapcsán különösen fontos fogalom az illeszkedés vagy összeillés a környezettel. Az összerendezettség megélését adja, ha úgy érzem, hogy az engem körülvevő világ számomra kiszámítható, a problémáimat képes vagyok kezelni és van értelme az életemnek. A kérdés az, hogy, ha valami az egyensúlyi állapotomat veszélyezteti, képes vagyok-e arra, hogy helyreállítsam az egyensúlyt.

Ehhez mindenekelőtt a biztos önértékelésre és önazonosságra van szükség: tudjam, ki vagyok, mi dolgom a világban, mit akarok elérni, gyökereim hová nyúlnak. Minden önazonosságot erősítő folyamat a lelki egészség szempontjából kedvező és javasolt. A lelki egészségünkre (egyénileg és közösségként is) óriási veszélyt jelent minden olyan folyamat, amely az identitást elbizonytalanítja, megkérdőjelezi, vagy megpróbálja átrajzolni.

Hogyan tarthatjuk fenn lelki egészségünket?

A kiindulási pont a család, hiszen ez a legfontosabb természetes közösségünk, közegünk. Elsődleges és nagyon meghatározó, hogy a családokban, mint elsődleges természetes támogató közegekben, milyen élet zajlik. Döntő jelentősége van, mi történik, amikor a család tagjai leülnek ebédelni, hogyan töltik el a hétvégéjüket, hogy kelnek fel reggel, mi történik, amikor a munkából, vagy az iskolából hazajőve otthon újra találkoznak. Milyen a kapcsolat a családtagok között? Ki-ki hozza a napi tapasztalatait, kérdéseit, élményeit, és ha megfelelő, szeretetteljes, nyílt kommunikációs családi közegben ezeket sikerül kibeszélni, ha minden családtag megértésre talál a többiektől a maga kérdéseivel, problémáival kapcsolatban, akkor mintegy fel is „vérteződnek” és ütésállóbbá vállnak.
A hétköznapi élet ugyanis folyamatosan adja a kérdéseket, és hozza a problémákat, amelyekkel valamit kezdeni kell. Ha nem tudunk velük mit kezdeni, akkor elmélyülnek. Szorongáshoz, nyomott hangulathoz, különböző egyéb lelki tünetekhez vezetnek. A Kopp Mária-féle modell alapüzenete: a nem megfelelő módon befolyásolt, elhanyagolt feszültség, szorongás, levert hangulatbetegségi tünetté, azaz depresszióvá vagy szívinfarktussá, esetleg daganattá alakul.

Mikor beszélhetünk mentális betegségről?

Ha valakinek súlyos rendellenességek tapasztalhatók a viselkedésében, a gondolkodásában, az érzelmi kontrolljában, akkor mentális zavarról beszélhetünk. Ezek a zavarok az egyén egész életére hatással vannak: képtelen egészséges kapcsolatokat ápolni és képtelenné válik megbirkózni a mindennapi feladataival. Fontos hangsúlyozni, hogy kortól, nemtől, kultúrától, vallástól, műveltségtől és anyagi helyzettől függetlenül bárkit érinthetnek mentális betegségek. A mentális zavarok azonban nem a gyengeség vagy valamilyen jellemhiba jelei! 

A világon több százmillió ember szenved mentális zavaroktól. A betegek óriási száma ellenére, sajnos még mindig azt tapasztalhatjuk, hogy a mentális zavarokat, amelyek a családok életére is nagy hatással vannak, sokszor titokban tartják, vagy egyáltalán nem veszik komolyan.

A mentális betegségek kezelése

A szorongással, depresszióval vagy éppen pánikbetegséggel élők nagy többsége a tünetek alapján fizikai megbetegedést vél felfedezni. Sokan pszichológiai kivizsgálás után vagy mentálhigiénés szakemberrel való beszélgetés kapcsán szembesül azzal, hogy a testi tünetei mögött lelki okok állnak. 

A világnappal kapcsolatos kezdeményezések egyik fő üzenete, hogy a pszichiátriai problémával küzdő embertársaink megfelelő támaszt, szeretetet és lelki támogatást igényelnek a szakértő ellátás és akár gyógyszeres kezelések mellett.

Hogyan támogathatjuk kollégánkat, barátunkat vagy családtagunkat, aki mentális betegség tüneteit mutatja?

A legszorosabb társas körnek, azaz a családnak és a barátoknak van a legnagyobb hatása a mentális betegségben szenvedő egészségére. Nem az együtt töltött idő hossza vagy gyakorisága, hanem a minősége az, ami fontos szerepet játszik állapotuk javulásában. Leginkább a kapcsolat kölcsönössége számít: ha az érintett beteg azt tapasztalja, hogy a rá fordított figyelemből és támogatásból vissza tud adni a másiknak. Ez ugyanis növeli a kapcsolat egyenlőségének érzését, ez pedig javítva az egyén önértékelését és önbizalmát. Így segíti a felépülését is.

A megértő beszélgetés a kulcsa mindennek. Ha aggódsz valakiért, sejted, hogy baj van, a legfontosabb, hogy ne várj! Azzal, hogy beszélgetsz az illetővel, egy komoly első lépés a számára a segítségkérés, a gyógyulás felé!

Hogyan beszélgess?

  1. Hagyd, hogy annyit osszon meg veled aktuális állapotáról és érzéseiről, amennyi számára jól esik. Ne erőszakold ki a beszélgetést.
  2. Ne próbáld meg diagnosztizálni őket, vagy tippelni, mit érezhetnek.
  3. Igyekezz semleges, nyitott kérdéseket feltenni. Ahelyett, hogy véleményt formálnál (“Látom, hogy kedvetlen és rosszkedvű vagy!”), kérdezz (“Mondd, hogy érzed magad?”).
  4. Ne adj tanácsot, ne kérdezz túl sokat!
  5. Ajánld fel, hogy segítesz szakmai segítséget találni, vagy információt gyűjteni a lehetőségeiről.

Nagykaposon kiket kereshetünk?

Kocsis Dominika, pszichológus.  dominikakocsis9@gmail.com

Palkó Farkas Judit
, mentálhigiénés segítő szakember. farkasjudit@hotmail.com

Balázs Lilla
, mentálhigiénés segítő szakember jelölt. lelekjel.eletjel@gmail.com