„Szeretek kertészkedni” – Hudák Lászlóval beszélgetünk a nagykaposi ökokertről és téli kerti teendőkről

A nagykaposi Hudák László, akit masszőrként és Pilates-oktatóként is sokan ismerhetnek, saját magáról az alábbiakat vallja: „Szeretem a természetet és ennek megfelelően igyekszem a természettel harmóniában élni. A kertészkedés természetes módját vallom és ezt szeretném megismertetni az emberekkel is.

  • Hogy indult az ökokerted? És egyáltalán, mi az az ökokert?

A nagykaposi családi házunkat óriási, 8000 négyzetméteres kerttel vásároltuk meg. Amikor először megláttuk a hatalmas kertet, azonnal beleszerettünk. 11 évvel ezelőtt még egy fiatal kertről volt szó, most már egy érett, összenőtt, saját életet élő kert lett.

Ökokertnek nevezem azt a kertészeti eljárást, hogy a kertem teljes mértékben vegyszermentes, a növények és állatok szimbiózisban, természetes egyensúlyban élnek egymással. A hivatalos ökokertészeti alapelvek szinte mindegyikének megfelel a kertem, tehát megtörténik náluk az esővíz felhasználása, többféle komposztálást végzünk, minden háztartási és kerti hulladékot komposztálunk és újrahasznosítunk, nem használunk vegyszereket, van bogár-hotelünk, sünházikónk, dzsungel rész, madarak, háztáji állatok, zöldség, gyümölcs, gyógynövények és fűszernövények, virágok, stb.

Mikor megvettük a házat, mint egy rendes kertész, vettem a permetezőt, szépen mindent lepermeteztem, és itt kezdődtek a problémák. Láttam, hogy ez nem az az út, amit szeretnék. Bújtam a szakirodalmat, könyveket és az internetet, és arra jutottam, hogy nem fogok permetezi, hanem megpróbálok egy olyan kertet kialakítani, amelyben a természet önmagát egyensúlyban tartja. A második évben tehát abbahagytam a vegyszerezést, permetezést. A kertem szinte teljesen leépült, a kártevők nagyon elszaporodtak. Kb. egy évig sirattam a kertem, mert a kártevők, levéltetvek szinte teljesen lerágták a fákat, szinte semmi nem termett meg, majdnem elvesztettem az egész évi termést. Rovarházikókat készítettem és a kert különböző pontjaira helyeztem el őket: fülbemászónak, egyéb rovaroknak. A  jótékony rovarok hamarosan elszaporodtak és segítettek a kártevők visszaszorításában. A katicabogarakat egyesével rátelepítettem a levéltetűvel fertőzött fákra, majd már nem is kellett velük törődnöm, elszaporodtak a fákon és teljesen az ellenőrzésük alatt tartották a levéltetveket.

A permetezéssel az a probléma, hogy hatásos a tetvek ellen, viszont elpusztul a jótékony rovar is, pl. a katicabogár. A tetű hamarabb visszajön, a katicabogárnak több idő kell, hogy visszatérjen és elszaporodjon. A tetű újra megjelenik, a gazda újra permetez, így válik a kártevők számára szabad a pálya, mert az ellenfélnek, a jótékony rovarnak esélye sincs visszaszaporodni.

11 éve lakom itt, 9 éve nem volt permetszer a kertemben, kialakult egy egyensúly, eltűntek a kártevők.

  • A fáknak, növényeknek viszont más betegségei is előfordulhatnak, ezek ellen hogyan védekezel, és mivel táplálod a növényeket, hogy szépen teremjenek?

A fák más betegségeire az ökokertben is használunk növényi alapú fermentált permetszert. Ezt magunk is elkészíthetjük vagy meg is vásárolhatjuk. Az efféle permetszer teljesen természetes: ezek áztatással, érleléssel, főzéssel elkészíthetők, és természetes módon erősítik és frissítik a fát és a haszonnövényeket.

A legegyszerűbb trágyát pl. közönséges gyomból, dudvából készítem. A gyomnövényt, amit kigyomlálsz, vödörben beáztatod és hagyod érlelődni. Úgy, ahogy gyomláláskor kihúzod: sárosan, gyökerestő, levelestől felhasználható. Amikor megérett a lé, kevergetéskor nem habzik, leszűröd és locsolsz vele, 1/3-dal is megnöveli a zöldség növekedését. Ez egy nagyon bevált receptem.

Nagyon hasznos tudás az allelopatia – ami azt jelenti, hogy bizonyos növények nagyon jól reagálnak egymás közelségére. A legegyszerűbb recept, hogy pl. a fűszernövényeket oda ültetem, amihez egyébként is használom: a bazsalikomot a paradicsomhoz, a kaprot az uborkához. A káposztára jó hatással van a közé ültetett menta és büdöske. A sárgarépát és hagymát felváltva ültetem egy-egy sorba, a krumplit és a zellert úgyszintén.

  • Úgy tudom, a kerted nyitva áll az érdeklődők előtt is.

Igen, nagyon szeretjük a kertünket, és a párommal úgy gondoltuk, hogy ez túl szép ahhoz, hogy csak magunknak tartsuk meg és csak nekünk okozzon örömöt. Ezért megnyitottuk a kertet a nyilvánosság számára. Találtunk egy osztrák szervezetet, amely tanúsítványt bocsát ki, az ökokert alapelveinek betartásáról. Miután a szervezet képviselője meglátogatta a keretet és meggyőződött arról, hogy a szükséges alapelvek érvényesülnek nálunk, kaptunk egy tanúsítványt, hogy a kertünk „természetes kert”, ill. ökokert.

Ezek után szerveztem már néhány tanfolyamot is kertészeti témában, jártak nálunk Nagykaposon tartózkodó Erasmus-os külföldi diákok is, itteni iskolai csoportok, pl. a mátyóci alapiskolásokkal is tartottunk már kerti foglalkozást: mángoldot és epret ültettünk. Remélem, hogy a többi iskolával is tudunk majd együttműködni, sajnos az elmúlt év ebből a szempontból is teljesen kiesett.

  • Milyen alapelvekre kell gondolnunk a természetes kert kapcsán?

Pl. hogy legyen egy állandó vízfelület a kertben, kis tavacska, vagy szökőkút, ahol a rovarok és madarak inni tudnak. Szükséges, hogy legyen a kertnek egy „dzsungel” része. Ez egy érintetlen, nem karbantartott rész, ahol nem metsszük a fákat, nem vágjuk a füvet. Itt fészkelnek a madarak, ide kuckóznak be az állatok, itt él pl. a kertünk bagolycsaládja. Ezt a részt a kertben mi is kerüljük, igyekszünk nem zavarni az itt élő állatokat. Fontos továbbá, hogy az esővíz felhasználása megtörténjen, további alapelv a komposztálás, a bogárházikó, sünházikó, réti virágok és egyéb dolgok, amelyek a természetes egyensúlyt segítik elő. Megemlíteném, hogy komposztálóból is többféle van a kertünkben. Van egy levélkomposztáló (5 nagy pótkocsi falevelet komposztálok évente), egy vegyes – klasszikus komposztáló, a „mindent bele” kategória, és van egy gyors, ún. termo komposztálóm, amelyben 3 hónap alatt megérik a komposzt.

  • Milyen terveitek vannak?

Folytatni szeretném a tanfolyamokat, amelyeket már kisebb-nagyobb intenzitással a korábbiakban is tartottam. Azt tervezem, hogy az érdeklődőkkel és az oktatási alkalmak résztvevőivel közösen magaságyást készítek, majd készítünk egy mélyített ágyást, ami földbe süllyesztett ágyást jelent, áfonya-ágyást készítek és ültetek, majd készítek egy kerti, öntisztító tavacskát. Minden hasonló tanfolyam azzal kezdődik, hogy elmagyarázom, hogy hogyan működik a kertem, mik az alapelvek, végig járjuk a kertet és válaszolok a felmerülő kérdésekre.

  • Örülnénk, ha rendszeresen osztanál meg a Nagykapos.ma olvasóival kerti praktikákat, teendőket, ötleteket.

Nagyon szívesen, megtiszteltetésnek érzem. Januárban még pihen a kert, viszont ez az időszak jó lehet a fatörzsek meszelésére. Sokan nem tudják, hogy a meszeléssel egyrészt fertőtlenítünk, másrészt megóvjuk a fákat a napégéstől. A napégés a fák esetében nem nyáron, hanem általában télen történik. A fényes nappalok és a hideg éjszakák kiváló körülményeket kínálnak a napégéshez. Nem elég, hogy a napégés elcsúfítja a fák kérgét, a repedések még ajtót is nyitnak a különböző betegségek és rovarok számára. A különböző baktériumok és gombás fertőzések bejutnak a fa belsejébe, és élősködni kezdenek a növényen, ami így lassan legyengül és akár el is pusztulhat. A fehér meszelés viszont visszaveri az erős napsugarakat, ezáltal védi a fát. Általános recept, hogy 10 liter vízhez 1,5 kg oltott meszet keverünk és ezzel kenjük le a fatörzseket, faágakat.

Továbbá, január a legkésőbbi időpont, hogy az erdei fülesbagoly részére madárházat telepítsünk. Az énekesmadarak madárházait ráérünk márciusban kihelyezni. Ne felejtsük el a madárházakat rendszeresen ellenőrizni és eleséggel feltölteni.

Köszönjük, várjuk a következő kerti anyagot februárban!

(Fotók: Hudák László)