Kisasszony havában – bár augusztust a kánikula havának tartják, a népszokások már előre, őszre mutatnak. A gólyák elköltözése, a szüret is megjelenik hiedelmeinkben, és az őszkezdő napot is sok helyen ebben a hónapban ünneplik.
Augusztust a kánikula havának tartják, de nevezik még nyárutónak, új kenyér havának is. Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk.
A Csízió – feltehetően azért, mert az augusztus az év egyik legmelegebb hónapja – azt ajánlja, hogy mértékletesen kell élni, nem javallott káposztát, sem olyan ételt enni, amitől melankolikussá válik az ember, viszont lehet fogyasztani borsos étket. Italként nem javasolt méhsört, vagyis márcot inni, de a csíráztatott gabonából készített szaladsör fogyasztása sem tanácsos, és a borozgatás is csak akkor megengedett, ha előtte útifüvet áztattunk a hordóban. Nem szabad ebben a hónapban eret vágatni. Augusztus szülöttei tiszta életűek, jó erkölcsűek, bátor szívűek, okosak, vállalkozásukban sikeresek. A termékenységben viszont nem szerencsések, s ha fiuk születik, felnőve kivándorolhat külföldre.
Augusztus 1. – Vasas Szent Péter napja
E napon emlékeznek arra, amikor is egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot kötni. A Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert azt feltételezték, a szőlőszemek leperegnek a fürtről. Egyes vidékeken viszont ez a nap patkányűző napként ismert.
Augusztus 10. – Lőrinc napja
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható.
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napján Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház. Sok helyen tartanak búcsút. Moldván e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából, kemencéből. Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 – szeptember 8) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.
Augusztus 16. – Rókus napja
Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja. Az íreknél másnap, 17-én kezdődnek a hangos vernyákolással jellemzett „Macska éjszakák” (Cat nights). A régi ír hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok macska képét öltik, és csak az éjszaka elmúltával változnak vissza emberré. Erre összesen kilenc alkalommal képesek, az utolsó átváltozás után végleg macskák maradnak. Egyes magyarázatok szerint ebből ered a „macskának kilenc élete van” szólás-mondás.
Augusztus 20. – Szent István napja
1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. E nap az új kenyér ünnepe is. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert a vízi szellemeket nem szabad megzavarni. Ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák.
Augusztus 24. – Bertalan napja
Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.
Forrás: http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/5482/augusztusi_hiedelmek_nepszokasok/
