A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. A 19. századot megelőző századokban Magyarországon a katolikus magyarság „néphimnusza” a „Boldogasszony Anyánk” és az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” kezdetű énekek voltak, a reformátusoké pedig a „Tebenned bíztunk, elejétől fogva” című zsoltárének volt. (Ezeket a hívek ma is éneklik, többnyire ünnepeken.) Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is.
Kölcsey Ferenc a verseit külön lapokra írta, és kéziratcsomagokban gyűjtötte. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint száz éves lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Himnusz eredeti kézirata tintamarás miatt megsérült.
2022-ben a magyar kultúra napja alkalmából Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma kisfilmet készített. A “Mit jelent nelünk a magyar kultúra?” című videóban Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; Herkovits Eszter Adria, a Győri Balett táncművésze; Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész; Káel Csaba a MÜPA vezérigazgatója, kormánybiztos; Pál István Szalonna népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője; Mautner Zsófia gasztroblogger és Kolodko Mihály szobrászművész tűnik fel egy-egy gondolat erejéig.
Legyünk büszkék rendkívül gazdag kultúránkra, szellemi és művészeti kincseinkre!
