Első látásra eléggé kevés köze van egymáshoz a kitűnő humorú angol szerző egyik könyvének és annak a csomag teának, amelyet jeles ismerősöm épp most dugott az orrom alá.
– Ezt nézd meg! Egy kicsit drága volt, de az embernek az egészsége a legfontosabb, nem igaz?
De bizony igaz. Ezt már megmondta Pistike is, mikor rossz bizonyítványt vitt haza: – Csak egészség legyen.
Első látásra kissé soknak tűnik kemény hat euró egy csomag teáért. Tessék? Nem, nyájas olvasó, a doboz nem fél méterszer fél méterszer fél méter, ahogy azt naivul gondolnád a kissé merész ár hallatán. Tehát nem afféle katonai csomagolás, mely egy orosz páncélos század egyhavi teafogyasztását fedezné.
Kicsi, csinos, színes dobozka. Tíz tasak van benne mindössze. Nem, nem színezüstből vannak a betűk. Nem, nem finommívű cizellált lakat zárja.
Papír. Papírdoboz.
– Ez – lelkendezik az ismerős – ez olyan hatással van az immunrendszerre, hogy stimulálja.
Hú. Nincs is annál jobb dolog a világon, mint ha az embernek stimulálódik az immunrendszere. Na persze biztos megint akadnak majd minden kákán csakis a csomót kereső, szőrszálhasogató, folyton akadékoskodó dög pesszimista egyének. Azt fogják állítani, hogy, na jó, stimulálódik, de hát az immunrendszer a bennünket érő folytonos környezeti hatások miatt folyton csak stimulálódik, mondhatni, ez a dolga, ezért jött létre a törzsfejlődés folyamán.
Remek dolog, ha egy mondatban két idegen szó is szerepel. Legyen például az „immunrendszer” és a „stimulálódik”. Ez mindjárt olyan hatást kelt, mintha itt valami roppant szakszerű és tudományos dologról lenne szó.
Mi, felvilágosult emberek persze ne is hallgassunk az ilyen maradi okostojásokra, akik fölött – amint azt tudjuk – úgyis hamarosan elszáll az idő vasfoga. Inkább olvassuk el, mi van a csinos dobozka oldalán, mert ott szépen becsületesen föl kell tüntetni a tartalmat, minden sumákolás nélkül. Már a kövér betűkkel szedett felirat bizalomgerjesztő: „Tartósítószert nem tartalmaz.” Jó dolog egy olyan szép új világban élni, ahol nem arra hívják fel a figyelmet a gyártók, ha valami tartósítószert tartalmaz – hanem arra, hogy éppenséggel nem tartalmaz. (Más világok küldötteinek – hogy kissé visszakanyarodjunk a jeles angol szerzőhöz – már magában ez a tény sokat elárulna társadalmi viszonyainkról).
A kiemelt felirat után következik a tasak tartalmának részletes ismertetése. És ez ebben az esetben frappánsan rövid: szárított tealevél. Kész. Semmi egyéb. Se szuper hatóanyag, se titokzatos enzim, se varázsadalék, melyektől minden súlyos nyavalyád nyomban elmúlik – magától – és még a ráncaidat is kisimítja. Az is remek dolog, hogy elmúltak már azok az idők, mikor különböző dobozokba különböző hülyeségeket tömtek és azt fogyasztható dolgokként reklámozták. Ma, kérem szépen, szépen böcsületesen rá van írva mindenre, mi van benne. Ha tartósítószer, akkor az. Ha guargumi, akkor meg az.
Igaz, olyan kis betűkkel, hogy ha valaki véletlenül nem született két jó minőségű vadásztávcsővel a szeme helyén, esélye nincs elolvasni. De ott van!
Ez a tea tehát, amelytől jeles ismerősöm minden kórságának – beleértve a lelkieket is – orvoslását várja, nem egyéb közönséges, mindennapos teánál. Pontosan olyan, amilyent bármely élelmiszerboltban tizedannyiért kaphatunk és persze a hatása is ugyanolyan.
Téved, aki azt hiszi, szerény soraimmal végső csapást szeretnék mérni a kuruzslókra. És ne tessék fölhördülni – természetesen nem minden természetgyógyász kuruzsló. Kissé talán fura, hogy egyszerre a legváratlanabb helyekről úgy bújnak elő, mint eső után a gomba. Tehát egyik nap még ácsállványozó, másnap meg már teljes gőzzel gyógyít. Lehet, hogy mindannyiunkban rejlik egy természetgyógyász?
A hit hegyeket mozgat. Ha valaki úgy hiszi, hogy a macskagyökér enyhülést hoz a kínjaira, akkor kínjai valóban enyhülni fognak. (Ez nem érvényes a macskajajra, mert akkor a dolgok sokkal reálisabbak.) Ha valaki egy fura lámpa fényében bízva akar jobban tanulni, bizony előfordulhat, hogy jobban fog tanulni. (Persze nem a fura lámpa fényétől – de, hogy stílusosak legyünk, ezzel stimulálja magát.)
Még az is előfordulhat, hogy valaki ártatlan, tiszta szívvel, erős hittel ajánlgat ártalmatlan készítményeket.
És amúgy minden rendben van, majdnem. Bárki bármit mond, viszonylag szabad társadalomban élünk és senki sem fog pisztolyt szorítani a halántékodhoz, hogy de igenis vedd és vedd meg ezt és ezt a szert, készüléket, eszmét, igazságot, pártideológiát.
Tehát akkor minden rendben van? Igen, talán egy aprócska dolgot kivéve. Azt, ha valaki alantas pénzszerzés céljából ajánlgat mindenfélét, kihasználva az emberek bizalmát.
Ez már egyáltalán nincs rendben.
További írások: https://eastendman.blogspot.com/
