A Magyar Szabadság Napja

1991 júniusának második felében hagyták el Magyarország területét az utolsó szovjet katonák. Az Országgyűlés ehhez kapcsolódva június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

1990. március 10-én írták alá Moszkvában azt az egyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió kivonta csapatait Magyarország területéről. A két ország külügyminiszterei, Eduard Sevardnadze, illetve Horn Gyula által szignált megállapodás rendelkezéseinek értelmében a hidegháborút ekkorra nyilvánvalóan elvesztett szuperhatalomnak 1991. június 30-ig kellett kivonnia a személyi állományt, a fegyverzetet, a haditechnikai eszközöket és az anyagi eszközöket. A személyi állományba a katonák mellett az „ideiglenes állomásozáshoz” kapcsolódóan Magyarországon tartózkodó civil személyek is beletartoztak. Moszkva emellett vállalta, hogy a csapatkivonásokig hátralévő időben korlátoznak hazánk területén a szovjet erők kiképzési és harci tevékenységével kapcsolatos minden mozgást.


Forrás: honvedelem.hu

A csapatkivonási műveletek gyakorlatilag azonnal megkezdődtek. A szovjet fél március 12-én kezdte meg a Déli Hadseregcsoport katonáinak kivonását a hajmáskéri harckocsizó alakulatok elindításával. Az első vonat, amely a személyi állomány tagjait vitte haza, március 13-án indult útnak szintén Veszprém megyéből, kocsijaiban a gépesített lövészek egy zászlóaljával. Párhuzamosan folytak a pénzügyi elszámolásról szóló tárgyalások is a két ország között: ezen a téren számos különböző megoldási javaslat felmerült, de végül 1992-ben, Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz államfő jóvoltából kompromisszumos megoldás született, amelynek értelmében mindkét ország lemondott az egymással szembeni követelésekről. Vagyis a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyonelemekért – ez több mint 500 ezer tonnányi felszerelést, hatvan laktanyát, tíz légiforgalmi bázist és 5750 épületet jelentett – cserébe Magyarország nem követelt plusz pénzeket a több évtized során hazánkban az itt állomásozó katonai egységek okozta károkért a Szovjetuniótól.