Augusztus 20-án ünnepeljük államalapító Szent Istvánt, akiről a magyarság világszerte megemlékezik. De vajon mennyire ismerjük életét és államszervezői tevékenységét? Cikkünkben 10+1 kérdést és választ olvashat az első magyar királyunkról.
1. Mi volt István eredeti, pogány neve?
István Vajk néven látta meg a napvilágot Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony egyetlen fiúgyermekeként, valószínűleg 975 táján Esztergomban vagy Székesfehérváron. A történészek többsége szerint a 990-es években vette fel a keresztséget. Ekkor kapta az első keresztény vértanú, Szent István után az István nevet, melynek jelentése: koszorú (Sztephanosz).
2. Ki volt István felesége?
István házastársa a bajor származású Gizella hercegnő (984k-1065) volt, III. Ottó német király majd császár (983-1002) másodunokahúga. Gizellát 995-ben Géza kérte jegyesül fia számára a jó diplomáciai kapcsolatok végett. A házasság minden bizonnyal hozzájárult István megkoronázásához. Férje mellett ő is tevékeny szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében. Az István halála utáni zűrzavaros időszakban elhagyta az országot, Passauban telepedett le, ahol apácaként fejezte be az életét. 1911-ben boldoggá avatták.
3. Miért került konfliktusba István Koppánnyal?
Géza fejedelem szakított az ősi magyar szokással, mely szerint a hatalmat a család legidősebb tagja örökli. Ehelyett Istvánt jelölte ki utódjául, mely az elsőszülöttségi öröklés Nyugat-Európában már terjedő elvének az elfogadását jelentette. Ez ellen lázadt fel Koppány, és magának követelte a fejedelmi trónt, valamint a 997-ben megözvegyült Sarolt kezét. István, az újonnan felövezett fejedelem végül legyőzte rokonát. Holttestét felnégyeltette, és darabjait – hatalma és erőssége jeléül – a négy legjelentősebb vár fokára függeszttette ki.
4. Mikor koronázták királlyá Istvánt: 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén?
Mindkét időpont helyes. A 11. században ugyanis Jézus születésének a napja, tehát december 25-e, az újév első napja volt. A koronázási szertartásra Esztergomban vagy Székesfehérváron került sor. A koronázással a pápa és a német császár elismerte az ország függetlenségét.
5. Volt-e a Szent Korona István fején?
Az a korona, amelyet István II. Szilveszter pápa és/vagy III. Ottó császár jóvoltából Rómából kapott, sajnos nem maradt fenn. A budapesti Országházban található Szent Korona csaknem két évszázaddal később, a 12. század végén keletkezett.
(Wikipédia)
6. Hogyan szervezte meg és építette ki István a keresztény Magyar Királyságot?
István méltó folytatója volt az apja által elindított törekvéseknek, melyek célja egy erős, független, központosított keresztény ország megalapítása volt. Ez hatalmas, de szükségszerű feladat volt: pogány törzsi keretek között a magyarság a Bizánci és a Német-római Birodalom között valószínűleg felmorzsolódott volna. Az államalapítás azt jelentette, hogy ki kellett építeni a világi és az egyházi kormányzás intézményrendszerét. Istvánnak sikerült megteremtenie a független magyar egyházat. Két érsekséget és tíz püspökséget alapított. Az egyház részére bevezette a tizedet, templomokat építtetett, kolostorokat létesített, kötelezővé tette a vasárnapi templomba járást. Kiépítette a vármegyerendszert, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal azóta is a magyar közigazgatás alapjául szolgál. A megyék irányítása, valamint a királyi akarat érvényesítése az ispánok feladata volt. Ezen kívül ezüstpénzt, dénárt veretett. Munkáját a legfőbb egyházi és világi vezetőkből álló királyi tanács segítette.
7. Mennyire voltak népszerűek István intézkedései?
A pogány magyarok, Koppány vagy a régi törvények híveinek körében semmiképp. Bizonyára a kötelező kiadásokért (adók, templomépítés) sem lelkesedtek az emberek. Azokért a törvényekért sem, melyek szerint aki nem vett részt a vasárnapi misén, megverték, és lenyírták a haját (kivéve azt, aki otthon őrizte a tüzet). Azokat, akik a szertartás alatt mormogtak, hangoskodtak, nyilvánosan megszégyenítették, megbüntették: az idősebbeket dorgálással, a fiatalabbakat ostorozással és hajuk lenyírásával.
8. Hogy hívták István és Gizella gyermekét?
Rossz a kérdés: inkább gyermekeit. A közismert Imre herceget ugyanis megelőzte egy másik herceg, akit Ottónak neveztek, de ő még csecsemőkorában meghalt. A felnőttkort csak Imre érte meg, ő volt a trónörökös. Hozzá intézte István az Intelmeket, hogy felkészítse őt a bölcs uralkodásra. Apja nyomdokaiba azonban nem léphetett, mert 1031-ben egy vadkanvadászat során életét vesztette.
9. Tudjuk-e, hogyan nézett ki Szent István?
Talán meglepő: igen! István és Gizella 1031-ben egy miseruhát adományozott az egyháznak, melyre felkerült a királyi pár képe is. A miseruhát később koronázási palásttá alakították át.
10. Miért pont augusztus 20-án ünnepeljük Szent Istvánt?
Azért, mert 1083-ban Szent László király Székesfehérváron ezen a napon emeltette oltárra István, Imre és Gellért püspök maradványait a pápa engedélyével. Ez tulajdonképpen a szentté avatásukat jelentette. Ebből az egyházi ünnepnapból lett a későbbiekben nemzeti és állami ünnep.
+1 Mi az a Szent Jobb?
Feltételezhetően Szent István mumifikálódott jobb keze, amely ma a budapesti Szent István-bazilikában található. A kézereklye nemzeti és katolikus tisztelete legfőképp az augusztus 20-i Szent Jobb-körmenetben nyilvánul meg.
